Mécs László: Borkóstolás

             /Rácz Pálnak/


 


A sok ürömbe, fájdalomba
ha belevásott a fogad,
pajtás, ne káromkodj sokat,
oly mély e pince, mint a katakomba:
hadd jöjjenek a cimborák!


Szent katakomba ez a pince!
Tavaszok, őszök és nyarak,
viharok, álmok, madarak,
virágos lombok, lányok álma, kincse:
eltűnnek, semmi sem marad...


De megmarad a kincsek kincse:
tavaszok, őszök és nyarak
kisajtolt íze megmarad:
megőrzi a szent katakomba-pince,
ízleljük végig, cimborák!


A tavalyi, tavalyelőtti:


keserű, fanyar, fiatal,
áztatta nagy könny-zivatar,
s a vincellér még egyre könnyel tölti...
pajtás, ez nem a mi borunk!


Ettől kinyílik a borotva,
és egyenes lesz a kasza,
és veszedelmes hopszasza
bunkóvá edzi öklöd háborodva...
Pajtás, ez nem a mi borunk!


A másik hordó barna méhe
olyan, mint rontás-vert kutak,
a lopó szörnyű színt mutat,
jaj, megborzong a gyertya fénye félve:
pajtás, olyan ez mint a vér...


Isten szőlőjét pusztította
Sátán s öt évig szüretelt...
Gerezdes ember-szíveket
taposott, préselt táncosan, vihogva...


Pajtás, ez nem a mi borunk!


-- Hadd édesítse ajkainkat
e negyvennyolcas muskotály!
A bécsi császár, muszka cár
elhegedülték legszebb álmainkat
a bús, keserves szüreten,


de máma már megért a hordó,
Kossuth könnyet, Petőfi vért
adott hozzá: édesre ért...
Pajtás, egy kóstolás: s a lelked bordó,
bolondos mezbe öltözik...


Sok vad szüret volt ezer évig!
E hordóból most, cimborák
kóstoljuk kurucok borát:
a bús Rákóczit, Bottyánt, Bezerédit
csókoljuk minden kortyon át,


oly szamorodnit hagytak hátra,


megihatják az istenek!
E nektár tüzesítse meg
taplós szívünk, ha legény kell a gátra!
Pajtás, a könnyed mért pereg?


Pajtás, vigyázz a lábaidra:
ízleljük meg Mátyás borát,
magyar reneszánsz mámorát...
Már támolyogtok, mintha tüzes hídra
tévedtetek vón cimborák...


Én is dülöngök erre, arra,
s a könnyem is potyog bele,
veszett fejszének a nyele,
legalább jó bor maradt a magyarra...
Pajtás, én furcsát álmodom...


... legeltetem a délibábot,
bárányfelhőket kergetek,
pásztor vagyok én, gyerekek,


a Tisza partján... csöndben furulyálok...
Álmodjunk szépet, cimborák...



    Vigasztaló, 1927.


szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf