Gaál Áron: Ezredvég

A most múló évek, mint korszakok,
évszakai évszázadok.
Az ezredvég, mint fájdalom,
odvas csontjaimban ropog.

Vagyok az Idő Vénje,
az Ős-Anyag egy tévedése,
az álmok megébredése,
a való-Világ érverése,
a Történelem érvelése
vagyok önmagam meséje.

Isten kihűlt helyére állok,
az Ég tyúkszemére hágok,
az úr már itt csak, Én vagyok…
csak én vagyok,

és eszembe jut, hogy napok
alatt hulltak el a dinoszauruszok,
napok alatt mind, egymás után,
több, mint százmillió év után!
Mit ér a napfényes délután?
Suttogva szól, s már kiált a szám:

ÜVÖLT!
             az elzavart
                        Isten
                                 után.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf