Pethő László Árpád: Fehérült nappalok
Előjött az időből
a múlt időből
arra a kevés itt-
maradásra - létre
lásd a festett
tojást - véreddel
színezett jövő -
hátha feltámadás
így lassan fehé-
rülnek nappalok
s az éjszaka is
vörös lesz - bordó
láthatod a meg-
szűrt levegőben
hogyan múlik el
sorvad hajnalod
és marad az utá-
nad özönlő had
a kirekesztettek sora
megtudják majdan
a teremtés volt
elhibázott,mostoha
s elmédben élhet
a hit maradványa
míg a minden-
napok lihegése
sóváran elveszi
mit adhat a sors
vagy szerencsésebb
kor - idő - csillagzat
s menetelsz ott fönn
lent pedig ostoba
sorban állás kö-
zepén úgy érzed
lepereg ruhádról
szózat és igéret
hisz szemed előtt
vonul a vásznon:
időt fecséreltél
széptevésben s lett
életed tócsa, pocsolya
míg a trombitálók
nem neked szóltak
a feltámadás elmaradt.
