Tamás Lajos: Árnyék a falon

Fekete árnyék esett a falra,
Mely sima volt, tiszta s hófehér.
Lehet, hogy ember állt eléje,
Lehet, hogy állat vetődött erre,
Lehet, hogy festett, lomha tárgy.

Az árnyék nő, de nincsen teste,
Nincsen szava, nincsen ajka.
Csak előkúszott, mint homályból a kígyó,
Mint gerjedelemből a bűn,
Mint gyümölcsből a pondró
S ha hozzáérsz, téged is homály borít el:
Fekete leszel, fekete!
                                                1934

szozattv


szozat a tiszta hang aug202017bazilika vacsztistvan Pál István Szalonna arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo