Arany Tóth Katalin: NET-SZER-ETET

Hangulatjelekbe temetve
forognak a percek.
Arcunkon könnypatak csorog,
de cseppjei mind láthatatlanok.
Akár a sorok közötti
szóközökbe bújt magány.
A lélek egy nagy talány!
Ritkítva üzennek
a vágyainkra hulló csendek,
s a vélt vigasz,
mint a viasz,
megkövül a ráncokon.
Szemünkből a fény
a semmibe oson,
s a csonkított idő ránk legyint.
Viszlát, elmulasztott perceink!
A halál minden lépéssel közelebb,
hát húzd csak beljebb az övedet!
Órákon át ülve szótlanul,
várni, míg a fény
az estbe vonul…
Mi célja így a napnak?
Ajkunkba csak a
bennünk maradt szavak harapnak,
mi mégis
hangulatjelekbe temetve
éljük életünk.
Egymáshoz már alig van közünk.
Koppanó billentyűk
tánclépései között,
szó és ölelés helyett,
így válunk színes képekké,
s eltakar egy téglalapnyi szeretet.
Már csak a nagyvilág zaja
tölti meg a bennünk tátongó teret.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf