Urr Ida: Nagyapával a korzón

Roppant vidámak
tudtunk lenni,
hogyha sikerült
együtt lenni.

Ő büszke volt rám,
én meg rája!
így élt az álmok
nagyapája…

Az esti korzón
végigmentünk…
senkit nem vártunk,
nem kerestünk…

Lefoglalt a sok
terv és emlék…
úgy kipirultunk,
mint a zsemlyék…

Néha azonban
egy-egy percre:
megáll a mosoly,
mint a fejsze!

Ijedten rá,
majd messze néztem,
hogy elveszítem
attól féltem…

Mert tudtam azt
az este eljön:
mikor elindul
egy kis felhőn…

Ő is érezte:
vége, vége
és visszaszáll
a halk mesékbe…

Ilyenkor kérdőn
szembenézett!
a korzón bomlott,
forrt az élet…

Nevettünk minden
csámpás lábon,
győzni akartunk
a halálon.

Néhány kalap,
mint fecskefészek
olyan volt s ferde,
mintha részeg

viselte volna…
szörnyen tetszett
a sok mulatság,
aztán csend lett.

Hazamenőben
elkísértem
tűnő lépte volt
fénye vértem.

Felkopogott
az emeletre,
a lépcsőfok is
őt szerette.

Büszke voltam
a nagyapámra,
mert szíve volt
s két tiszta szárnya…

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf