Márton Károly: Böződújfalusi tónál

– Szélyes Sándorosan –

Megállunk most itt e tónál,
Mielőtt is bármit szólnál,
Mesélek, mit mondott apu,
Nem állott itt e gát-kapu,
Falu volt itt szorgos néppel,
Úgy voltak, mint a testvérek,
Ha valakik bajban voltak,
Önkéntesek szorgoskodtak,
Volt itt minden „kolbász, hurka…”,
E tájon élt Bátyánk, Gyurka*,
De valakik úgy gondolták,
Épüljön ide egy nagy gát,
Gondolatból terv született,
Falunépe megszenvedett,
Mert vehette sátorfáját,
Vízzel töltötték fel házát,
Csak a torony, ő bírja még,
Kik itt járnak, ne feledjék,
De a víz, a haragosa,
Tudja jól, hogy majd elmossa,
De addig áll mementónak,
Volt falunak, nem a tónak.
Látod fiam? Sokan jönnek,
A múlttal ők nem törődnek,
Mi volt itten egykor régen,
Neked azért is meséltem,
Ha majd te is apa leszel,
Erre járva ezt-azt teszel,
Meséld tovább, mit hallottál,
Mintha te is tanú volnál.