Radnai István: Húshagyó kedd

hó rejti a csírázó bűnöket
alacsony a nap pályaíve
hosszú csupasz árnyakat gyűröget
lába táncol a puszta hírre

farsang rázogat árva levelet
szédül a lány libben a szoknya
fagyos az ég borzong a lehelet
vesztét érzi duhaj a kocsma

ágvégen rügyek kapnak erőre
híg örömök víg dala csendül
sugárnyaláb vetíti előre
lobban a lámpás cinkos csend ül

a tájon csillagkék delej alatt
reped a földkéreg pereme
feslik az erény buján kifakad
ájul a szív hallgat a zene

restelli holnap pirul a hajnal
másnapos város ébred zsivajjal