Ernst Ferenc: R. I. P.
Víz alá nyúlok.
Hínárerdőkben kereslek.
Írásos nyomát olvasom
seholsincs kezednek.
Hagyom, hogy
legyél a bátor Én,
gyávaságom tengerén.
Agyonnyom.
a tudás, mit
magaddal vittél.
A halott szavak súlya,
miközben itt él,
hült helyén a vágynak,
minden, mi volt.
Ha nem jöhetsz vissza,
akkor is,
visszaolvaslak,
s minden nap
visszavárlak.
*
Nincsen szobákban
nincs meleg
nincsen házakon
nincsenek
sem ajtók sem ablakok.
Nincsen nyaram
és nincs telem
hideg szívű
és kincstelen
lelkekért is alkotok.