Tóth Zita Emese: Akármennyi

Ha lehetne, mind a tíz
-vagy legyen akármennyi is-
életemet veled élném le.

Aztán az jutott eszembe,
hogyha tényleg több
életünk van,
lehet, hogy ez nem is az első.

Szimpla feltételezés az is,
hogy amikor először megláttalak,
nem valami megmagyarázhatatlan,
minden logikát tagadó, elsöprő
érzés
csapott belém,
- mint amikor olyasmi
jut eszedbe, amit majdnem
elfelejtettél -
hanem a felismerés.

És hogy egész életemben
mindennek
kerestem a miértjét,
egészen addig, amíg meg nem
találtam a sajátomat
- téged -.

Ha lehetne,
akármennyiszer is megszületnék,
ha tudnám, hogy egy teljesen
kiszámíthatatlan
helyen, napon vagy időben,
amikor lehet még magamat sem
ismerem majd fel,
ahogy visszanézek a tükörből,
de téged igen.