Lackfi János: Köztes idő

Amikor már megy a film, de
agyad késik valahol.
Amikor már ébren vagy, de
még az álom zakatol.

Amikor már tudod, nem bánt,
de még várod az ütést.
Amikor még nincs tán nagy baj,
de már élezik a kést.

Amikor már nem langyos, de
hűteni kell még a sört.
Amikor már tudod, ennyi,
de lefutsz pár léha kört.

Amikor már nem vagy részeg,
csak püföl egy kalapács.
Amikor már elhinnéd, de
tart még a csodálkozás.

Amikor már nem fáj látni,
de még elsírod magad.
Mikor már nem kínoz éhség,
s még nem püffedt fóka vagy.

Amikor már átölelnek,
de még nem értél haza.
Amikor még nem robbansz fel,
de már nem is vagy laza.

Amikor még tart az INNEN,
de magához ránt a TÚL.
Tudatod suhogva lobban,
mielőtt a mélybe hull.