Deák Mór: Temetés

mindent elveszít az ember
kulcsokat
szívet
gyökeret
a gyerekkor
magától elver
szádon a szitok megered

mindenkit elveszít az ember
élőt és holtat
egyaránt
magányod
éjszakánként felver
magányod
önmagába ránt

saját magát
is elveszti az ember
őrzi
egy ágy alatt két forint
takarítani
többé már nem kell
múltra jövőre rálegyint

az ember is elveszti az embert
másokat
s a mást önmagában
amikor hitt
még tenni is mert
hazájában
így lett hazátlan

mindent elveszít az ember
és tesz is azért
hogy elveszítse
s amikor mindent
elveszített
emberek gyűlnek köréje