Márkus László: Ideátról odaátra hiába kiáltozok

néma létsíkok között
hangom szárnyszegetten kószál
nem adom fel
mint mantrát mormolom
anyám anyám anyám
segíts még egyszer
mentsd meg újra tékozló fiad
az est testemre lila szemfedőt fest
kigyúlnak rajta mind a csillagok
anyám szeme is velük ragyog