M. Karácsonyi Bea: Üres
kidobom az árnyékot
fényjáték is megy vele
marad a kiült fotel
a nélkülem reggele
nem leszek magammal sem
homály maradok
mi betölt egy üres szobát
festetlen árnyalatok
éteri lényem zárják
légelemű lakatok
lelkemet jövőbe mártják
reszketnek kicsiny álarcaim
rezgőnyárfák