Karácsonyi M. Bea: csak szólj
hogy tudjam holnap érkezel
legyen időm átsikálni lelkem köveit
átmosni érfalamon közös emlékeinket
kiakasztani szívem előszobájába
mindkettőnk hálóruháját
megöntözni a zselatinvirágokat cukorral
leporolni a csókod helyét
végül kiszellőztetni ujjaim közül
hogy nem fogta meg senki a kezem
amióta elmentél