Imre Flóra: Déjà vu
egy szárnyatört arkangyal itt
ha emlékeznél is hiába
a múlt megőrzi tárgyait
kevert rétegek nincs datálva
honnét ez a leküzdhetetlen
ismerős belső reszketés
hogy vergődött a két kezemben
honnét szomorú szeme néz
kétes a kronológia
mi most mi régen itt már ki látja
hidegláz nem hagy el soha
szárnya láng vergődöm hiába
égési sebek múlt nyoma
végigperzsel sebzett a szárnya