Albert Zsolt: ÁCSÉKNÁL

Ácsék házában találkoztunk először,
hangos ünnepi parti volt, langyos május.
Egész ott töltött idő alatt hozzád indultam,
mégis valami mindig elém állt,
ember, asztal, szék, gyávaság, zivatar.

--Nyár

Akkor pont jó volt hozzánk az idő,
világos estén, nyár születőben,
érezni lehetett az akác émelyítő illatát.
Nagyjából százhúsz szempár figyelt,
enyém csak rád.

--Megbotlottam

Zakóztam párat a tömegben,
mindenki előtt, szégyelltem,
már nem érdekel. Sietnem kellett,
hazafelé indultál egy másik városba.

--Dadogás.

Régóta akartam veled beszélni.
Kétszer is bemutatkoztam egymás után.
Ilyen, amikor készülök életem beszélgetésére
és az kimerül egy béna duplázásban.

--Mosolyod

Jókedvünk lassan oldódott,
túl néhány soron és hibán. Valaki kiment
a teremből és a nyitva hagyott ajtón
befújt közénk, lehevert a szél, majd jól
összesimított bennünket észrevétlen.
Néhányan láthatták.

--Levelek

Én tudtam ki vagy,
de te elfelejtettél bemutatkozni.
Később pár nap után
közölted egy levélben: Judith a neved.

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hang szozat a tiszta hang
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf