Rajki Rita: Idegenmagány

Nincs magány,
csak néha
Öreg kabátban,
Idegen ember érkezik
hozzánk.
Dohos molylepte
lélek,
Ki
Leül ott kint a hallban,
Ahogy a régi filmeken
Az uraknál szokták
mert hisz
a megkeresésben,
Míg mi bent,
fekszünk összekuporodva
embrió tesben,
Ő szivarra gyújt,
Majd,
megsárgult
folyóiratban
olvassa
Emlékeink.