Pozsonyi Anna: Olyan voltam, mint a fenyő
Olyan voltam, mint a fenyő,
hittel zöldellő
s fagyos, kietlen tájon se csüggedő.
Vártam a csodát és íme meglett:
mert eljöttél s kigyújtottad rajtam a szerelmet,
mint szentesti gyertyát.
Körülfontál száz aranyló lánccal,
behintettél angyalhajcsillogással.
Most én boldog karácsonyfa;
te boldog kisgyerek,
rád ragyogok
s rám visszaragyog örömed.