Kemecsei Gyöngyi: Kiáltás

Súlyokat kötök
súlytalan
szavakra.
Megölne most a némaság.
Fájna bennem
a halkuló idő,
a semmit is kiáltva
mondanám.
Színeket rajzolok
szétmáló
falakra.
Rám omolna most a hófehér.
Kék kell!
Meg ragyogni
némi sárga...
... s hazudni kéne még a holnapért.