Páll Miklós: Mit fogsz felelni akkor?

Ha egy napon az Úr magához hí majd,
tegnapoknak és holnapoknak folytán,
mikor elmúlnak minden akarások
s vágyak
és kihullnak
gyorsan lecsonkult, lüktető valódból,
csaló színek és hiú álmodások
s nem bódítnak már megcsillanó ormok,
vagy vérvak mosolyok
a csipkés selymek forró örvényéből,
sem elhazudott, mégis – jó – mesék,
sem nosztalgiás, fájó alkonyórák
balzsamos bui és messzi maradnak
kenyér-csodák és rossz rotációsok,
mint bárányfelhők ősszel, ha a csend jő
fehér kezével s nem fog érdekelni
többé nagy Páris s kicsi Budapest,
meg tudós górcső s apró emberi játék
mert szürke szemed
az Ő vakító fényét látja csak
örökre
és a titkos végtelent
kigyújtja egy nagy néma-néma kérdés
a sorsot hordó csillagok alatt:
„Hol jártál s mit akartál? …”
Mit fogsz felelni akkor és felelni tudsz-e?