Szenyán Zoltán: erős kötél kell

kössetek fel
kössetek fel...
engedjetek a fára fel...
senki... semmi fogja kezem
ítéltettem, húzom tetemem
húzom kifordult belem
húzom...
bőröm nyúzom,- le
lemegyek a pokolba érte
testem is megtenné értem
volt mikor ezt reméltem
reménytelen
értelmetlen
nincs itt értelem
nincs bennem érzelem
bennem kell életre a félelem
bennem... ám belőletek
táplálkozik, ragaszkodik
hozzátok, húzzátok...

kössetek fel
kössetek fel...
amíg a fára... amíg a fámra
magamtól mászom fel
nem foghatod fel
nem foghatom...
nyakamban kötél darabok
szívem helyén sziklák
adjatok
adjatok
adjatok egy kriptát
tegyetek rá lakatot
pecsétet, parancsolatot.

... földön lélek foszlányok
körülötte parányi lábnyomok
nem angyalok,- démonok...

fussatok
fussatok
fussatok...
erős kötél kell
még ma kössetek fel.