Valek Tünde: Hangok, mint hópihék

– Polgár Juliannának –

Háromszázharminchetedik Hálaének (Szépségszövevény)

A jegesség kezére ad a Tél
AnyanyELVem is elfAGY, ha
nyELVi bitorlók nyomorult
bábája szakítja ki a forró
Haza-méhből – AnyanyELVem
s elfOGY, ha hűbb „ápolói”
nem a „jövevényszavak” terjedő
gyomgyönyörét irtják, hanem
a „mindennapos megmérettetés”
e Kárpát-ölnyi csodacsíra
védelme és fölnevelése –Ki
kérdi – fának folyandárnak
Csak kússzon e kivéreztetett
országon át csak törjön az
Égig, mintha megállíthatatlan
Maradandóság – És vesszünk bele
e „szépségszövevény” szerelmébe

1996. december 2., Budapest, Polgár Julianna

**
Hangok, mint hópihék hullanak,
Szabályos küllős szógyökök csillognak
Alá, gondolatfészkem dús felhőiből
Szépen deresedik, fehéredik a gondolattalan
Sivár táj benépesül pihe-puha
Lelkeket melengető szótakaróval
Csak nézem a jégbefagyott varázsvesszejű ágakat
Mint torkon akadt gondolatok szunnyadnak,
Vacognak szürke lélekmadarak
S várom egy köhintéssel világgá röppenjenek
Az életteli elmeszülemények
S, a hóban –szóban gyúrom, gyónom a golyókat,
Majd görgetem hóemberrészekké azokat
A fejre különösen vigyázok:
Csak szűz hóban gurigázom, hempergetem
Hogy gondolatai legyenek tiszták, fehérek:
S mint ma született báránynak, ki jó szóért béget
S e mocskos, jövevényszavaktól hemzsegő világért, szóhazáért
Hullik drága vörös vére, szhóalatti, fekete földre.

2020. 01. 28.

Megújhódás
Itt a tavasz, melenget az áldott napsugár
Faluszéli csobogó csurran-csöppen már
Kis szó-vízerecske egyre folydogál
Csobolyómat bizton tartatom alá
A jó féle friss vizet megszedem
Az ezüst-gyémánt cseppeket szerte hintem
A fénymagok erős szóbokor-szárakba szökkenjenek
„Szómágia máglyaaranyán”* rímesen teljesedjenek
S mire jön az aratás érjenek be színesen-illatosan a versmezők:
Adjanak hajlékot, vigaszt annak, ki örök nyelvremény-kereső!

2020. 01. 28.
Idézet: * Szómágia máglyaaranyán: Polgár Julianna: Háromszáznegyvenhetedikhálaének – Gyönyörű Gyöngyszavúmnak 1996. december 12. Nap-hegy