Hajnal Éva: Hajléktalan szonett
.
Rég nem lényeges már se hajnal, se éj,
nem fontos mikor lesz vége a napnak,
lassacskán semmi sincs itt, amitől fél,
vézna kis vackán rút rongyok szakadnak.
.
El-eltűnődik még, hogy lett volna, jó,
nem tudja,ki döntött jósorsa fölött,
utcán didereg,míg leesik a hó,
néhanap belátja, ő maga szökött.
.
Les rá drogfüggőség, némi alkohol,
semmirekellőkkel nem barátkozik,
tartását megőrzi, mást nem birtokol,
.
elárvult családjáról gondolkodik.
Szunyókál naphosszat, lám, így menekül,
álmában otthon jár, sosincs egyedül.