Dóczi Székely Gábor: Ady 100

Krisztuskereszt ott az erdőn,
Őrzi létünket egyedül.
Várablakon sűrű redőny:
Fehér asszony nem hegedül.
 
Emlékünkben vér és Verdun.
Arany s béke föl sem merül.
S ha nézett is híven-merőn,
Ki látott téged legbelül?
 
Disznófejű nagyúr rabol,
Rabol, s rongyos már az éden.
S néped üres frázist magol.
 
Szeretnéd, ha szeretnének?
Azé vagy, ki több, mint lator!
Holtak élén él az éned!