Czipott György: Nomen est omen

hogyan is ölhetném
szívemkalodás szép
sárkányaimat feledésbe
patyolattollasokat
gyehennaangyalokat
hisz nevökön hívván
éjdélvecsernyére hazatér
hajoltfővel valamennyi?
hogyan döfölhetném
mezítelen magamat
előlük csillagárny alá bújtan?
hiszen csak
lettem entejes gyermekem
kárhozat eleven hírhozója;
mennyugar hétpoklos
pőre koldusává teledtem
– – –
sárkányokkal pettyes
mindordaséj dúcolt szuroktere
s motozzák szelíden
akarásom
– – –
vendéglek sárangyalokat
de sosem teszem odább
Ősten kortyos poharát
egykarikáról