Ernst Ferenc: Hiányvers
Csak egy hiányvers vagyok,
nem létezésből született szavak
emlékének állított sorok,
fejfáján múló gondolat.
A semmiből születtem,
talán senkitől, senkinek,
nem fájó dallam, vagy illem,
mi az életnek általam fizet.
Hiány van bennem, s tán nem vers
vagyok, csupán szavakba bújt félelem,
mit kimondani, magadban sem mersz,
de önsajnálatodnak a legjobb élelem.
Én pontosan ez leszek általad,
a nincs sehol, de mégis létezik,
a gondolat, mi rajtad áthalad,
hiányt kitöltő sor, mint épp ez. Itt.