Jónás Tamás: AZ ÉN ANYUKÁM

Általában állt a bálban,
félszeg volt az anyukám.
Csikkel teli hamutál,
 mosolyában annyi báj van.
Az a nő csak kamu táj,
ki férfinek szalutál.

Otthon, hogyha ketten voltak
rögtön kapta apukám,
zártak ajtót, kaput ám,
nem feküdtek, mint a holtak,
összebújt két csalogány,
csodafiú, csodalány.

Öreg lett és szomorú lett,
szeme, mint az álló rulett,
halott az én apukám,
holott az én anyukám
édes, mint a pick szalámi,
ma már merne táncot járni.

Keringőzik kint az utcán,
utcalány lett az anyám.
Ott állok az oldalán,
ha megszólnák netalán,
én legyek, ki halovány.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf