Fülöp Kálmán: Vállalom
Csak előre visz
a megmérettetés –
talán százan, ezren,
számmal kifejezhetetlen:
akik jobbak voltak
s ma is sokan jobbak nálam –
egy cseppnyi árnyék
vagyok csupán
a hasonlóak táborában…
Vállalom: az érték
számomra az, ha adhatok,
még akkor is, ha kevesekről
tudom, hogy olvasnak engem
és ismerik nevem.
Mosolyt csal arcomra
a felpörgő idő, és
komorságom félreteszem.