Savanyó Rebeka: Remélem

Remélem, megértetek.
Háló urai,
ti, akik ott fecsegtek.
Láthatatlanul, mint a lelkek.
Hideg áramlatban úszok.
Kitépitek az idegszálaimat,
majd fonalat fontok belőle,
hogy kijussak.
Ebből a kusza labirintusból.
A gondolataimból.