Valek Tünde: FERENCZ MIKLÓS
Drága Miklós, még tegnap fogtam kezed
Őriztelek, hogy mára elengedjelek
Lélekmeleg győzte a kínt, a szenvedést
Egy halovány mosoly tudatta: itt vagy még!
A földi lét már elkopott, de a szíved dobogott
Mint magasba tartott zászló lobogott
Mutatta az örök célt: fájdalmak útján is Isten felé
Nehéz, küzdelmes krisztusi út a végéhez ért
A hídfőn én megálltam, lassult a lélegzet
Hagytam, nehéz szívvel vártam, hogy elmehess
A halállal vívott csatában megtört a test
De a lelked szabad, menj, tartalmas, új utakra lelj!
Kísérjen utadon a szeretet…