Kapui Ágota: Mária

Ahogy a fényben lassan felszívódsz
és balválladra biccented fejed,
madonna-léted csendes álmai
örök időkre itt lesznek veled,
forog a szél, s a lét körberagyog,
hajadra hullnak kóbor levelek,
madár árnyéka ér hozzád csupán,
ha ölbe ejted kék tekinteted,
az öledbe, hol alszik a jövő,
arcán a csillag, homlokán a hold,
kit simogat szép porcelánkezed –
csak bámullak és feledem e kort.

                                    2017