Czipott György: Vasigcsiszolt pléhkrisztus

belefáradtam körhinták
csábtükrös fényeibe,
húsvérbábok poros kócába;
belefáradtam már
pikkelyes, csiszolt falovakba.

– – –

túligsült huszárokat
majszolnak göndördisznók
hull permeteg kárhozat
kussra tanít harangszót

s öblöngnek vándorhitben.
micsoda fényes holnap
leng!… érnek és hajolnak…

viharfelhővé tépik
begyüket szurokvarjak
áldoznak éltükvégig
poklos kintornadalnak

s mind eszmés részesisten.
elljen korbácszivatart
mind!… ki fattyúhúst akart…

– – –

belefáradtam korhinta
kisuvickolt fényeibe,
húsvérbábba, rizsporos kócba;
belefáradtam immár
vasigcsiszolt lovakba is.