B. Barabás Zsuzsa: Zivatar

Zilált hajával, megcibáltan,
Mint fúria rohan a tájon
A fergeteg.

Sikolt. Ujját az égbe vájja,
S felzokog vad szimfóniája…
Az ég felreped;

Patakzó vihar zúdul égve,
Özön-lángjával dúlt mezőkre,
Az erdő megremeg.

Villámékekkel tűzi haját,
Lebegő, rongyos, bő szoknyáját
Szivárvány hímzi meg.

Már lépes sárban pacskol lába,
Gyorsan elinal, mintha fázna.
Egünkön Nap nevet!

Fűszálak zsenge derekukkal
Pattannak reménylő zölden, vígan
Harmatban fürdenek.

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 10 11 TriaNON harangja EST attila1017 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf