Czipott György: Aquino széltornyain

híg fényben szellőznek gyolcsok
dajkálja sebeit égbolt
s kell bírnom emléksereggel
hisz vekkerben mind mi rég volt.
árnyék páráll s föld alól sok
diólevélszagú reggel.

lidérces sarlóhold alatt
vonaglik szabad akarat.

fönn kátyút mélyülő utak
már szertetékozolt irány
s csak holnappá porladó dal
eloldott csillag mindahány.
vagyok s álmom engem kutat
tükörcsöndes angyalokkal.