Vadady Attila: Hajnalban

A virradat folyton kelteget,
Hogy írjak újabb verseket,
Papírra vessek sorokat,
Vidámat, már s nem komorat,
Érzem kezemben múzsám kezét,
Ahogy a hajnal a fényt teríti szét,
Agyamban kél egy gondolat,
Ritmust, s rímet mondogat,
Megformál, elmond dolgokat,
Átjár, mennyet, s poklokat,
S belém hasít a fájdalom,
Ki tudja hol az oltalom,
Mi világban kicsiny sziget,
Hol, lábát jó ember vetheti meg,
A  gondolat a végtelent pásztázza át,
Hol találja meg benne kedves honát?
Mi végre, végleg megnyugvást ígér,
És nem romlik tőle már a vér,
Ép testet ad, és ép lelket támogat,
S valósít rég volt édes álmokat,
Letörli létünk mocskait,
Bíztat és védőn beborít,
Nem rak fejünkre súlyos terheket,
Ki mondja meg, mindez hol lehet?

Kérdés marad ez, mondatnyi tán,
S hogy kinézek szobám fényes ablakán,
Azt érzem, jön csak napra nap,
S minden, mindig ugyanúgy marad.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf