Bogdán Mária: Balaton-zárszó
… sínek között bujkál a tavaszi álom
led tévék színes képével játszik versenyt
parfümös ujjaival a szél úgy lebbent
hogy kigombolja kabátom mindenáron
Attilára gondolok ki lepedőt hajt
majd nézi hogy úszik tovább a dinnyehéj
szerelemre vár de nem tudni mit remél
a felkelő hold is csak mint lebegő sajt
elfolyik elolvad verseinek íze
hiába ordítom vele hol vagy mama
ugatom fel az égre hogy gyere haza
készül a vacsora jövök este tízre
de nem hallhatod meg mert te már porból vagy
és ravatalodon a fekete zászló
Duna vagy Tisza és Balaton a zárszó
emlékek könnyének virágaiból hagy
egy aprócska szirmot azt ejt tenyerembe
versbe írlak míg a vonat lassan halad
és nézem amint lehúzódnak a halak
hogy arcodat megláthassam elmerengve…
Szedres, 2016. március 23.