Buda Ferenc: Dal
Lelt kincsem békasó,
torkomra ég a szó,
átjár a lápi szag,
elnyel a lágy iszap.
Elrejt, magába von,
tort ül halálomon,
nádgyökér fölemészt,
fűgyökér elenyészt.
Fű leszek, nád leszek,
lidérces láng leszek,
világnak, magamnak
örökre elveszek.