Reke Balázs: szakáll

apa egy ideig nem jön
nem tudom hol lehet
valahol a világban van
telefonfülkékből hív fel

délutánonként tévét nézek
ilyenkor megy a kedvencem
egy fura fazon egy beszélő autóval
tiszta izgalom tiszta új

aztán csengetnek egy délután
anya ajtót nyit
hallom az átszűrődő hangokat
apával beszélget

kirohanok a szobából
az ajtóban szinte ismeretlen alak –
hosszú göndör szakállú
kopasz férfi

megijedek elszaladok a szobámba
apa elmegy
visszasomfordálok és látom
megy le a lépcsőn

apa aztán megiszik pár liter bort
a tükör elé áll
a fülében edda dübörög
újra emberré változtatja magát

elkezdi nyírni a szakállát
a zene üvölt majd elhallgat
az olló egyszerre metszi el
a fülhallgató zsinórjait

aztán apa újra eljön
a fején és arcán borotvahegek
lilán világító sebhelyek
és megismerem ismét