Gellérfi Bence: Valahol elveszett

Csupa vörös volt, és fekete, fentről-lentig, az a lány,
olyan Julien Sorel-esen, persze, és tőle talán
az egész kedvem is. Csordultig telt gimink folyosóján
két színe: nem is, ami volt, hanem amit csak sejtetett
kettőnknek akkor-ott vele. Múzsámmá nem lett, verseket
nem neki szántam, hanem olyan pótnővérem-félévé
lehetett, pár félévnyi átmenetig. Csak rokonnak tűnt,
MSN-jeinkből, egymástól olvasott műveinkből,
ahogy éltünk, amikbe merültünk: ahogy elkerültünk
latinórákra, Metálfesztre, ki a Vadkerti téri
régi-Garaboncziásba – de hová lettek ezek is?
Ha koncertre megyek, van, hogy egy most-gimissel, és ma is
a felkapott helyekre, bandákra – és közben sehol sem
voltak ezek akkor rég. Mesélhetnék is, mint nagy öreg,
de nem teszem: valahol elveszett, kicsit el is temettem,
és azt hiszem, így fog elveszni majd emez is, menthetetlen,
mert minden cserélődik, mint mi magunk és a koraink.
Ezek az ő bulijaik. De hol hunynak a mieink?
Voltak? Vagy csak úgy szerettük volna? Éltük-e, amikre
akkor vágytunk? Valahol elveszett, kis vörös-fekete
boszorkány-nővérem: poros filmszalagokra égette
a múltidő, és dobozba tette. Ott lapul valahol,
suliknál, bezárt kocsmáknál, merre lélek se kutyagol.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf