Kőszeghy Miklós: CSENDEK ÉS ZAJOK

Rút vázaim alatt a hallgatás fonákján
keresztül értem meg a zajokat,
melyek előbb csak körbelengtek,
aztán pergő táncba kezdtek,
habókos veszettül, vadul,
minden zegzugot betöltve
természetessé váltak,
míg végül engem is bedaráltak,
magukból kihánytak
és most belső csendemből lett
a ZAJ