Levél az olvasóhoz - 2016. 5. hó

Gólya, gólya, gilice!
Mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
Magyar gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
        (Magyar gyermekdal)

(…) A magyar kormány egyértelművé tette, hogy nem épülhet vissza a minaret Szigetváron, nem lesz a várnál muszlim kultikus hely – tette egyértelművé L. Simon László államtitkár egy szerdai, a Várkert Bazárban tartott fórumon. A török-magyar közös emlékezet lehetőségeiről szóló konferencia hallgatói láthatólag sérelmesnek tartották, hogy Szulejmán kerül előtérbe Zrínyivel szemben. (…) mno 2016. március 3.
(…) Zenta Község önkormányzatának vezetői, minden előzetes, hivatalos fórumot megkerülve, és mellőzvén a zentai polgárok véleményét, nemkülönben több képviselő nemtetszését és aggályát félresöpörve, önös- és más érdekektől vezérelve, a Képviselő-testület 2016. március 31-i ülésén, elfogadtatták a képviselő-testületettel, hogy engedélyezze a török kormánynak, hogy a zentai csata emlékhelyén a törökök emlékművet emeljenek itt elesett katonáiknak (az emlékmű-projektumot a török kormány finanszírozza teljes egészében). (…) DÉLHÍR 2016. április 15.
Folytathatnám a lopakodó térnyerésre tett kisérleteket azzal hírrel is (http://magyaridok.hu/belfold/fene-erzekeny-torokok-zsaroljak-europat-613630/), hogy a török tárgyalófél nemtetszését fejezte ki államtitkárunknak egy kétoldalú tárgyaláson a magyar iskolai olvasókönyvben szereplő Katalinka szállj el kezdetű gyermekdal miatt (Katalinka, szállj el! / Jönnek a törökök, / Sós kútba tesznek, / Onnan is kivesznek, / Kerék alá tesznek, / Onnan is kivesznek, / Kemencébe tesznek, / Onnan is kivesznek. / Mikor jönnek a törökök, / Mindjárt agyonlõnek! – ahogyan megőrizte a magyar néplélek a másfélszáz éves török „barátságot”), mert szerintük a törökökre sértő megállapításokat tartalmaz és ez megengedhetetlen…

Kapkodom csak a fejem a híreket hallván, olvasván, kinek ment el itt az esze egészen? Hogyan lehet, hogy olcsó gazdasági érdek fölülírhatja a máig ható ellenszenvünket és óvatosságunkat a „Porta” iránt, hogy a török, részleges országrablás és dúlás emléke bárkiben megengedő érzéseket ébredeztethet? Hogyan lehet, hogy a politically correct kurzus ennyire agymosottakká tehet zsurnalisztákat, de akár némely helyi hatalom döntéshozóit szintúgy? Persze, tudom, van az az összeg, amiért korpás lehet a hajunk…, de a jelen muszlim-invázós állapotok között védekezéshez inkább élesednie kellene az ösztönöknek, a figyelemnek.

A jelenleg regnáló európai politikai elit (és szabadkőműves háttérszervezete) minden erővel igyekszik átvinni megbízóik akaratát a tagországok kormánypolitikáiba, hatalmi mátrixaiba. Ha beledöglünk is akár, de létesülhessen a hagymázas ötlet, létrejöhessen az Európai Egyesült Államok, amúgy betyárosan föderalista alapon. Ha az identitásunkat kell megtörni, jelen állapotunkban legcélszerűbb eszközként a migrációt uszítják a nyakunkba az arab tavasz (meg egyéb bársonyos és ki tudja már, miféle tavaszok) kiagyalói, pénzelői.

Mindig azzal intettem magam türelemre, hogy a holnapi napból ma még perc sem telt el. Mindennapjainkban tapasztalható, fenyegető jelenségek is kezdenek talán az épeszűség határai közé szorulni – ha máshogy nem, az Unió szétesése árán. Nyilvánvaló, hogy ebből a túszul ejtett szerepből európa előbb-utóbb fölébred, s bár nem vagyok nagyon derűlátó a végkifejleletet illetően, bekövetkeznek majd azok a változások, melyeket a jelen, saját lehetőségei fölé nőtt bürokrácia von saját fejére. Csakhát a baj ott van, hogy nagyon is közel akarnak hajolni mindnyájunkhoz, így egyőnk se kerülheti majd el az érdemtelenül sújtó emberi, társadalmi kataklizmákat. S, hogy közben az Európai Unió erőszakolt átalakulásában az egyenrangú, független nemzetek európájából valami oktrojált, nemzetek és kultúrák fölötti masszából széthullik eredeti alkotó népeire, nemzeteire – hát, lássuk be, nem is nagy baj. Kár az eleddig viszonylagosan közös akarattal létrehozott eredményekért, de nem kár azért az agyrémért, ami csak elvetemült, korrupt  gazemberek elméjében foganhatott meg. Mikor következik be ez a szétesés, nem lehet tudni, de hisz’ 1988-ban sem láthattuk világosan, milyen közeli időben következik be hazánkban a földindulás…

Maradnak tehát egyelőre a naponta borzongató hírek terrortámadásokról, embercsepész hálózatokról, határok semmibevételéről és zápult agyú tőzsdecápák fekete reményeiről. De jönnek a hírek ezenközben a kormány megelőző védelmi intézkedéseiről is, nemzeti összefogásunk és józan ítélőképességünk megerősödéséről és persze (és ez az igazi tragédia!), a határon belüli liberálibolsi nemzet-, és hazaárulóinkról szintúgy. A történelmet azonban nem egyetlen lapra írják, ha olykor buzgón hamisítják is. Ha ki-ki elvégzi azt az aprómunkát becsülettel, amire hívatott, van reményünk a létben maradásra. S, hogy egyre több az elszomorító körülmény?, hiszen ugyanott van mindennapi öröm, megbecsülés és szeretet is, az pedig az összes ellenünk ható erőnél nagyobb és vígasztalóbb…, de azért arra is legyen gondunk, hogy a puskapor száraz maradjon.

Tán sosem volt követendőbb Szókratész tanácsa: Gnoti se ayton (ΓΝΩΘΙ ΣΑΥΤΟΝ / ISMERD MEG ÖNMAGAD). Tanításának sarkalos alapvetése, hogy az igazi tudás erény és a tudatlanság gonoszság. Szókratész gondolati rendszerében a tudás nem észbeli ismeretet, sokkal inkább jóra való képességet vagy képtelenséget jelent. Megyőződése szerint a boldogság az erény megélése, és a boldogtalanság a gonoszságé. Az erény nem elvonatkoztatott eszköz a boldogság elérésében, hanem az erény maga a boldogság, az istennel való lélekközösség közvetlen megismerése.
Magyarázata szerint: „Senki épelméjű ember sem akar magának rosszat. És az erény megsértése rossz, fájdalommal jár, veszteség. A megélt legnagyobb veszteség. A legnagyobb rossz az, ha az ember önnön lelkének okoz kárt. Ezért az embereket meg kell tanítani arra, hogy jobb ha az ember elveszti karját, vagy lábát, vagy kiszúrják a szemét mint ha lelkének kárt okozzon.” Máig érvényesen hasznos azon kijelentése, hogy „megvizsgálatlan életet nem érdemes élni”.
ΓΝΩΘΙ ΣΑΥΤΟΝ. A delfii jósda feliratául rögzült szókratészi intelemnél e mai, zavaros kor még épeszű embere sem tudhat maga-, körülményei helyes értékazonosságára jobb és megbízhatóbb forrást: Ismerd meg önmagad!

Czipott György