… akikben  tövisek  közé  esik  /az  Isten  igéje/, 
 meghallgatják  ugyan  a  tanítást, de;
 elfojtják az igét,
    

/Mk 4, 18-19/


Tisztelt Olvasó!

 Normális körülmények között itt a februári Szózat időszerű főszerkesztői gondolatai olvashatók. Azonban 2014. elején ismét felborultak a nyugodalmasabb hétköznapok, ezúttal a budapesti Szabadság térre építendő, a német megszállásra emlékeztető emlékmű miatt. Ennek ürügyén olyan vérlázítóan valótlan megnyilatkozások, vélekedések láttak napvilágot, többek közt a nyílt levelemben megszólított Ungváry Krisztián tollából, hogy nem hagyhatom szó nélkül. Nem, mert az emberi butaság, aljasság, a mindenáron ránk erőltetendő neoliberális véleményterror őrjöng a médiákban. Nem, mert ebből egyszer és mindenkorra elég volt.
           Úgy látszik, az országgyűlési választások közeledtével valakiknek ismét semmi se drága, inkább tomboljon a bunkóság, a primitívség, a Való Világ…











Mi sohasem találkoztunk és vélhetőleg nem is fogunk, ha csak nem a bíróságon… Név szerinti megszólításának részbeni oka a Szózat újság e havi hasábjain az, hogy a közelmúltban felháborodott levélben kérte ki Tudós Takács János műveinek bevezetőjében szüleinek valamint saját magának a jellemzését. Havilapunk keresztény szellemiségének jegyében mi bocsánatot is kértünk vélt sérelmeiért. Maga azt írta, hogy az apák nem felelősek a fiak bűneiért, szerintem a fiak felelősek apáik eszméinek továbbviteléért, ha vállalhatók azok etikailag, erkölcsileg. Azt kell, hogy mondjam így utólag, magánál az alma messze esett az ősök fájától, a maga tisztessége igencsak más már, mint hivatkozott katonatiszt felmenőié, akik felesküdtek a Hazára és Horthy Miklósra. Épp ezért legutóbbi két megnyilatkozása (1) miatt immár véglegesen nem tekinthetek el a maga és a magukfajták minősítésétől.
Miután telesírta szerkesztőségünk drótpostafiókját, kiderült, nem először állít részben vagy egészben valótlanokat a sajtó képviselőinek. (2)  Most azt kell, hogy írjam, maga nemcsak ultraliberális szócső, hanem egyszerre produkálja a hülyeség és a gerinctelenség visszataszító elegyét. Ezek az – a Szózat havilap szellemiségét tükröző keresztényi és morális elveket megtaposó – állítások valamint nyílt levelem megírásának oka a német megszállás emlékművének kivitelezése elleni hecckampánnyal párhuzamos cikkének tartalma, no meg az emlékhely ellen felhívásban magával együtt protestáló  »történészek« tiltakozása. Elsőnek az utóbbi aláíróiról: többek közt ott van Ormos Mária, a Kádár rendszer kegyeltje, aki az MSZMP kommunista múlthamísításának egyik fő szócsöve volt, 1988-1989 között a K. B. tagja. Hajdu Tibor 1949–1966 között a Munkásmozgalmi Intézet, az Országos Levéltár és a Párttörténeti Intézet levéltárosa, majd a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa volt, az 1956-os forradalom napjaiban önkéntes ügyelőszolgálatot teljesített a pártközpontban. Persze azt mindenki tudja, aki odafigyel kis hazánkra, az ilyen és ehhez hasonló múltú vagy eszmeiségű emberek részvétele mellett nem meglepő a nyilatkozat – újbaloldali, neoliberális körökben oly népszerű – » politikailag korrekt« tartalma, arról nem is beszélve, hogy akárkit nem is fogadnak maguk közé… Gratulálok!
Nem lehet vita abban, ha a történelmi tényeket objektíven, tisztességesen szemléljük, hogy Magyarországot 1944-ben a németek megszállták, így a magyar jogrend, a magyar joggyakorlat de facto sem működött.  Az állam a maga legbensőbb lényegéig emberi alakulás, maga a nemzet.(3) Ezért egy megszállt országnál a bűnös nemzet, így a bűnös állam vádja nem más, mint szemenszedett hazugság. Egy emlékmű felállítása azonban elsődlegesen nem politikai, hanem érzelmi kérdés. Érzelmi, mint az erdélyi Kocsordon álló Székely Hadosztály emléke, vagy a trianoni diktátumra emlékeztető országzászlók, emlékművek. Azért minősítettem többek között ultraliberálisnak, mert látom, egy Anyáink és Apáink szenvedésére felhívó hely üzenete kizárólag a jobboldal privilégiuma, ugyanis ez olyan intuíciós képességeket igényel, amellyel maga, maguk aláírók nem rendelkeznek. Éppen ezért maguk, maga egyáltalán nem jobboldali, mert a jobboldaliság olyan politikai keretek között megnyilvánuló törekvés, ami a szellem lelki sajátosságaiból és ennek dominanciájából nyeri életét. /Megjegyzendő, hogy a gyalázatos trianoni szerződés kapcsán a napokban tett felhatalmazás nélküli, valótlan és hazug kijelentést a maga által oly buzgón bírált Orbán-kormány külügyminisztere Martonyi János, ami ellen minden gondolkodó magyarnak tiltakoznia kell.(4)/
Maga azt írja a Komment.hu-n megjelent cikkében: ». A megszállási emlékmű a nemzeti önfelmentés mementójaként szolgál. « (5) Visszatekintve a múltba, kollaboránsok mind a hitleri, mind a sztálini megszállás alatt voltak egész Európában, történészként talán dereng az innen elhíresült Quisling neve ugye? E mellett katonai szempontból a maga könyve (6) szerint sem volt esélye fegyveres ellenállásnak a honvédség akkori állapota szerint, épp ezért a magyar nemzetnek nincs szüksége önfelmentésre. Nincs, mert minden állítással szemben sokan nem hagyták szó nélkül a zsidókkal való bánásmódot még a német megszállás után (7) is, Almásy Lászlótól Salkaházy Sáráig és számtalan meg nem nevezettig bújtatták az üldözötteket. (8) Nincs, mert a magukfajták csak hamis érvekkel tudnak operálni, nincs, mert sunyin tagadják légből szerzett állításokkal Horthy kormányzó, a parlament, és a nemzet keresztény részének érzékenységét a hitleri Németország volksbundista, koncentráltan zsidómegsemmisítő törekvéseivel szemben. Persze arról sem beszélnek a magukfajták, hogy a magyarországi svábok megalapították a Hűség a hazához mozgalmat, nézeteiket, Hitler-ellenes véleményüket az Apatinban 1934-től megjelenő Die Donau című újságban rendszeresen közölték.
 Természetszerűleg volt, ahogy mindig is lesznek olyanok, akik ellenérzésekkel viseltetnek a zsidók iránt. Hogy miért? A zsidóság egy része egyet jelentett 1867 óta a Kárpát-hazában az uzsorával és a kapitalista kifosztással, 1919-től pedig a kommunista terrorral, emiatt félelemből sokan akkor, 1944-ben inkább az amúgy is itt lévő német megszállókat támogatták. / Hogy volt mitől rettegniük, azt az Ilja Ehrenburg és kompániája által feltüzelt szovjet felszabadítók nemi erőszakokkal, gyilkosságokkal, fosztogatásokkal bizonyítók tettei igazolják./ 
Az igazságot a magyarországi zsidóságról leghelyesebben Prohászka Ottokár fogalmazta meg, akiről antiszemitizmus vádjával, részben maga is írt cikket gusztustalan, hazug megállapításokkal. (9)  Prohászkát a magukfajták gyűlölik, mert a nagy püspök 1896-ban kimondta: »A liberalizmus egy utópia, ideológiai szabadság - valóságos szolgaság!« Gyűlölik, mert kijelentette, bár a zsidók között is ismer tisztességes embereket, de a politikában betöltött szerepük és a kapitalizmus felvirágoztatásában, valamint mindenáron való meggazdagodásuk érdekében alkalmazott módszereik miatt őket könyörtelenül elítélti. (10)
 Maga az emlékművel kapcsolatban azt írja: » Amennyiben azonban ez a típusú múltszemlélet válik Magyarországon hivatalossá, akkor oda jutunk vissza, ahol a Kádár-rendszer sötétebb évtizedeiben voltunk – a történelem állami hamisításához «. Véleményem szerint a történelemhamísításhoz inkább a magukfajtáknak van köze. Minden épeszű ember érzékeli, a liberális véleménydiktátorok már száz éve nem tesznek mást, mint szembecsörtetnek a keresztény-konzervatív, nemzeti-jobboldali értékrenddel. (11) Miközben a magukfajták egyfolytában a zsidógyűlölő Horthy-rendszer restaurációjáról beszélnek, elfelejtik megemlíteni, a zsidó Chorin Ferenc, Goldberger Leó, Kohner Adolf és más kapitalista nagytőkés hitsorsosaiknak a kormányzóhoz fűződő baráti viszonyát, Horthy – minden  későbbi tévedése ellenére – nagyságát a trianoni katasztrófa utáni nemzeti felemelkedésben, a kormányzó szerepét a zsidók megvédésében, amíg tehette. A magukfajta neoliberálisok már az 1930-as évektől próbálják megetetni a tömegeket, hogy nem filoszemita alapon küzdenek az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen,(12) miközben legnagyobb támogatóik mind zsidó származásúak. De nem is ez a legnagyobb baj. A magukfajták legtöbbjének történelemanyagát átjárja az irigység, hogy jobboldali, ne adj Isten keresztény tudós stallumhoz jutott. Idézek a nekem írt leveléből: » jó lenne egyszer megtudnom, milyen trendeknek tudtam eddig megfelelni. Mert eddig még egy normális álláshoz sem jutottam«. Hogy hova tartozik, azt megjeleníti eddigi munkásságának számtalan megállapítása, kapcsolatrendszere, ahol és amilyen módon publikál, akik megbízásából nyilatkozik. A külföldről ideözönlött zsidók elhurcolásának felelősségét nem a nemzet lelkiismeretének kell elviselni, hanem azoknak, akik erre utasítást adtak, vagy külső kényszer nélkül, önként végrehajtották. Megjegyzem, a mai Európa számtalan országából toloncolnak ki nap és nap embereket, persze nem zsidókat… Márai Sándor írta, hogy » a zsidók nem emlékeznek semmire, csak arra, mi volt akkor! És nem érdekli őket, hogy kegyetlenség akarja jóvátenni a kegyetlenséget.« nem akarnak mást csak bosszút, miközben »a bosszú épp olyan erkölcstelen mint a bűn amelyet üldöz«. Emiatt maga és a magukfajták nem merik kimondani az igazat, mert félnek, hogy maguk és zsidó megbízóik ellen fordul, gyűlölik azokat, akik a zsidóság szenvedéseit, a megöltek számát nem túlozzák el, a dolgokat oda teszik ahova valók. Nem tudják, nem akarják megérteni, hogy a szenvedés, a kiszolgáltatottság, az üldöztetés és kitelepítések, a gyilkosságok faji vagy nemzeti hovatartozás miatt és az esetleg ezért kapott anyagi vagy erkölcsi kárpótlások nem a zsidóság kizárólagos privilégiuma. Nem tudják elviselni, hogy a liberálisoknak állítólag járó szólásszabadság, a vélemények különbsége másokat is megillet egy demokráciában.

  Az okok vizsgálata nélkül leügynöközött Tudós Takács János szerint (13): »Hamis „a cél szentesíti az eszközt” tétel. A cselekedet erkölcsi jellege belülről meghatározott. A természetadta cél meghiúsítását, vagyis az erkölcsi rosszat nem szünteti meg az a körülmény, hogy belőle esetleg valami jó származik, hiszen ez a cselekedethez képest külső, a cselekedet belső jellegét nem érintő létmozzanat «. És még valami!  Egy tudósnak - különösen ha történész - legnagyobb kincse a politikai távolságtartás és az objektivitás. Azért írtam azt, hogy hülyeséget csinál, mert nem veszi észre, hogy palira veszik. A háttérből súgók odadobják a harminc ezüstöt, aztán annyi. Magának, a magukfajtáknak sohasem fognak jó állást, jó lehetőséget biztosítani a tőke világából vagy az új baloldalról, mert tudják, pénzért vagy sértődöttségből mindenre képes, képesek, megbízhatatlanok. Hülyeség, mert a nemzet többségét kitevő nemzeti és keresztény oldal nem fogja elolvasni publikációit, megvásárolni könyveit a fentebb felsorolt mellébeszélései miatt, vagyis két szék között ismét a pad alá esik. Én nem haragszom magára, csak sajnálom… ideje lenne a lelkiismeretével elszámolnia.


1. http://www.komment.hu/szerzok/ungvary_krisztian/index.html , http://nepszava.hu/cikk/1008656-torteneszek-tiltakoznak-az-emlekmu-ellen
2. http://www.origo.hu/itthon/20131207-kiss-laszlo-alkotmanybiro-bepereli-ungvary-krisztiant.html
3. Néhány gondolat a rendi társadalom újjászervezéséről,  http://www.szozat.org/showpage2735.htm
4. Martonyi: képtelenség felülvizsgálni a trianoni szerződést. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=309793
5. http://www.komment.hu/szerzok/ungvary_krisztian/index.html
6. A magyar honvédség a második világháborúban, Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
7. http://www.szozat.org/showpage3390.htm
8. http://mandiner.hu/cikk/20140125_slachta_margit_gro_f_szapa_ry_erzse_bet_dr_szabo_imre_gro_f_apponyi_gyo_rgy_a_karpataljai_zsidok_deportalasarol.html
9. http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/fazekas-prohaszka.htm#_ftnref25
10. http://www.szozat.org/showpage2451.htm
11. http://www.szozat.org/showpage2735.htm
12. Rupert Rezső: Az ellenméreg, Újság, 1935. június
13. Mitől erkölcsös az emberi cselekedet,  http://www.szozat.org/showpage1029.htm