Levél az olvasóhoz - 2015. 10. hó

„ A mennyország a pokol kapujánál van”
                              (Assisi Szent Ferenc)

     

     

Ébresztő honfitársaim, háború van, háború! A második világháború óta nem volt példa ilyen nagytömegű népvándorlásra, de ez nem véletlenül történik. Oka – mint már írtam(1) – az újabb anyagi javakra, népek természeti kincseire – mint a víz, a kőolaj, vegyszerektől és a génmanipulációtól szűz termőterületek – mohó pénzvilág, a cionizmust és a »Nagy-Izraelre« vágyakozó szabadkőműves páholyok törekvései. Így természetesen nem csak a háborús övezetekben bolydult meg a világ, a Világhatalom irányítói működőképes ötletek híján [hisz már minden forgatókönyvet eljátszottak] indított újabb és újabb eszkalációi miatt. Ez – bár hihetetlennek tűnik – a kapitalizmus, és az általa támogatott, a szélsőségeket, a deviáns létformákat preferáló életmodell végső összeomlása immár mérhető távolságba került.

    Bizonyítható, a magyar balliberális tábor egyik éceszgébere, Soros György üzletember által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítvány /Open Society Foundation/ banditái állítják elő és terjesztik azt a muszlim migránsoknak írt útikalauzt, amelyet a Törökországból Görögországba induló csempészhajókon ingyen osztogatnak az illegálisan érkezőknek – írja a Magyar Idők. E nélkül is állítom, a szélsőséges iszlám fundamentalizmus csak a CIA és a Moszad által háttérből gerjesztett stratégiai eszköz /mint az ukrán válság kirobbantása/. Akárcsak a török és az izraeli állam jó viszonya, amely az önös érdekek miatt immár több évtizedes, előbbieknek a kurdok és az arabok, utóbbiaknak a palesztin nép megsemmisítése vagy teljes elűzése okán. E mellett csak hab a tortán a végső cél, a határaik melletti, főleg Izraelnek /és persze az Egyesült Államok héjáinak/ stratégiai fontosságú, mindmáig Szíria részét képező területek bekebelezése, ezzel párhuzamosan a keresztény gyökerű európai kultúra megroppantása, önállóságának végső megtörése. Ezért bíztatják nyílt propagandával a törökországi menekülttáborok szír és egyéb nemzetiségű tízezreit felfokozott mértékű útra kerekedésre az öreg földrész irányába.

    A híradásokból az átlag magyar polgár csak azt érzékeli, hogy Európa »politikailag korrekt« irányítói hetet-havat összehordanak, álszenteskednek, a magyar határzárat elítélik, a palesztinai háromszor magasabb betonfalat már elfelejtették. Láthatólag emberi- érzelmi okokból befogadáspártiak, pedig nyílt titok, hogy a kontinens vezető országának kancellárját Angela Merkelt, és a brüsszeli bürokratákat, a nagy német iparvállalatok hazai és leányvállalatainak vezetői, a konszernek igazgatótanácsai, a fiatal, olcsó munkaerő igénye miatt, a menekültek korlátlan befogadásának kierőszakolására folyamatosan nyomás alatt tartják. Arról nem beszélnek, ezzel rövidtávon felemelkednek majd az állami kiadások [egyes számítások szerint, egy befogadott menekült az első három évben, mintegy 15000 Euróba kerülne évente], hosszabb távon csökken majd az őslakos állampolgárok munkához jutási esélye. A kiszámíthatatlan emberáradat láttán, a német menekültpolitika eddigi irányának teljes összeomlását jelzi azonban, hogy Merkel a napokban kijelentette, az Unióba tartóknak be kell tartaniuk a belépésre és a regisztrációra vonatkozó utasításokat, a befogadás után pedig ötvöződniük kell az adoptáló társadalommal. Ez a képlet azonban nem működik, mint azt hazánk mindennapjai is mutatják, a bevándorlók nem hajlandók elfogadni semmilyen rájuk vonatkozó törvényt, rendeletet vagy útmutatást. A már Németországban élő muszlim közösségek sem integrálódtak a német társadalomba, lásd kelet-Berlin török negyedét, és nem is hajlandók bármit tenni ezért. Ezért is tévedés, hogy »megint mi [magyarok] védjük Európát,« miközben Európa és Brüsszel politikusainak cinizmusa sohasem látott magasságokba emelkedett. Egyfelől telekönnyezik a világsajtót a magyar kormány állítólagosan kegyetlen és jogtalan menekültpolitikája miatt, másrészt mintegy tizenötezer vízumnélküli törvénytelenül bevándoroltat akarnak az Unió tagországai Magyarországra visszatoloncolni Schengen és a Dublin 3 szerződésre hivatkozva, amely a magyar társadalom összeomlását jelentené. A fentiek mellett, valamint az erőszakos iszlám európai tömeges térnyerésének veszélye miatt nyilvánvalóan tévedett az egykori olasz menekült [elsősorban érzelmi okokból] Ferenc pápa és mindazok, akik szintén a bevándorolni akarók nyakló nélküli befogadására bíztattak. Megjegyzem, a Szentatya csak dogmatikai kérdésekben megfellebbezhetetlen, erre mutatott rá Kiss Rigó László, Szeged-Csanád megyei püspök. »Nem értek teljesen egyet a miniszterelnökkel«, mondta az egyházi vezető egy interjúban a menekültügy kapcsán, aki hozzátette: a pápa ezzel szemben »nem ismeri a helyzetet«. Eközben Márfi Gyula veszprémi érsek – igen meggondolatlanul – a magyar és az európai társadalom felelősségéről beszélt egy helyi papi találkozón. Nem véletlen hát, hogy magyar katolikusok és az egyház is nagyon megosztott hazánkban a menekültválsággal kapcsolatban. Ezért is nem érti, talán nem is akarja megérteni a magyar katolikusok ez irányú megosztottságát Jean-Marie Carrière, az Európai Jezsuita Menekültszolgálat igazgatója sem, pedig szerintem csak a francia déli országrészek külvárosainak muzulmánok lakta negyedei közállapotát kéne emlékezetébe idézni. Az egyik legnagyobb keresztény segítő szervezet vezetője azt a képtelen ötletet javasolta, hogy Európa már a közel-keleti menekülttáborokban adjon humanitárius vízumot, és nyisson biztonságos utakat a szíriai menekülteknek. A kereszténységnek nyitottnak kell lennie, nem szabad csak az identitásügyekkel foglalkoznia – mondja a jezsuita atya, szerinte az Európai Uniónak legális útvonalakat kellene nyitnia és vízumot kellene adnia a menekülteknek. Válaszul még idetettem Lányi Andrásnak, ELTE docensének, az egyébként elsődlegesen liberális–zöld értékrendű, az Élőlánc Magyarországért, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és a Védegylet alapítójának a véleményét: »Jelen esetben mégsem számíthatunk arra, hogy civilizációnk békés körülmények között tűnik el. Európa ugyanis egyike a leginkább túlnépesedett földrészeknek, s jólétét köztudomásúlag már régóta annak köszönheti, hogy technológiai-gazdasági és katonai fölényét más földrészek természeti forrásainak kisajátítására és felélésére használta. Ezek az egyenlőtlen csereviszonyok lassan bár, de mérséklődnek, s ennek következtében az öreg kontinens még a jelenlegi népességet sem fogja tudni a mostanihoz hasonló színvonalon eltartani, nemhogy annak a másfél- vagy kétszeresét.« A nyilatkozatok tevői ezek a tények mellett még egy nagyon fontosról feledkeznek meg. Ha Hunyadi János és Szent Kapisztrán János nem győzi le fegyverrel anno az oszmánokat Nándorfehérvárnál, hanem továbbengedik őket, ma vélhetőleg a római Szent Péter bazilika, mint muzulmán mecset hirdeti a közismerten harcos iszlám, keresztények feletti diadalát.

    Szégyen, az emigránsáradat kapcsán azonnal ismét felszínre került egyes közszereplők gátlástalansága. Jó példa erre Erdő Péter katolikus érsek jelleme vagy inkább jellemtelensége, amikor Ferenc pápa menekültekre vonatkozó beszéde után már homlokegyenest ellenkezően nyilatkozott emigránsügyben. Hasonlóan nem pályázhat a gáncsnélküli lovag szerepére Frölich Róbert, a Dohány utcai Zsinagóga főrabbija, aki éveken keresztül a Honvédség izraelita tábori rabbija volt dandártábornoki rangban. Magyarország folyamatos lejáratásában vezető helyet vállaló Frölich, a hazugságok, nemtelen összemosások és riogatások egyik legkiválóbbját produkálta a New York Times szeptember 4-én megjelent » Treatment of Migrants Evokes Memories of Europe’s Darkest Hour« című írásban.(3) „Szörnyű volt látni azokat a képeket, amikor a rendőrség számokat írt fel az emberek karjaira” − mondta Frölich Róbert, Magyarország főrabbija. „Ez Auschwitzra emlékeztetett engem. És aztán embereket feltenni a vonatokra fegyveres őrökkel, hogy táborba vigyék és bezárják őket? Természetesen a holokauszt visszhangjai ezek” − idézi a rabbit a Magyarország ellenes koholt vádak tömegével hemzsegő írás, akinek megnyilatkozásai, viselkedése, mentalitása általában jellemző, a magukat »magyarnak valló« hazai zsidóságban…

    Hogy mennyire nem érti az orosz-amerikai viszonyt, Oroszország globális befolyásának és érdekeik szembenállásának súlyát, hogy mennyire szavahihetőnek tartja az amerikaiakat az európai közvélemény, arra ragyogó példa a Die Welt jegyzete. (4) Véleményük szerint világosan látható Európa az utóbbi időben olyan krízisekkel került szembe, amelyek arra késztették, hogy átértékelje a saját értékeit és prioritásait. Az európai polgár korábban biztos volt benne, hogy az Egyesült Államok megvédi minden egyes helyzetben, de szembetalálkozva a migrációs problémával megértette, hogy az erőegyensúly már régen megváltozott, vezetőik, bár késve, elkezdtek jelezni Oroszországnak a válságból való kijutás segítségkéréséért. A cikk szerzője, Michael Stürmer emlékeztet arra, hogy 1989-ben 5000 amerikai páncélos volt Európában, amelyek feladata a Szovjetunió erejének feltartóztatása és nyugati terjedésének megállítása, melyekből 2015-ben már csak 29 maradt. Az újságíró szerint az európai politikusok annyira inkompetensek a katonai kérdésekben, hogy csak összetévesztik a dolgokat. »Az inkonzisztenciát a nagyobb biztonsági rendszerrel, a kémkedést az ördöngösséggel, a megfélemlítést a katonai játszadozással« – írta Stürmer. Úgy gondolja, hogy Európa folyamatosan jeleket küld Oroszországnak, ami azt jelenti, hogy elvesztették a politikai egyensúly megértését és a biztos krízisellenes irányítóképességét. Írása szerint a Nyugat hosszú éveken át tévesen azt hitte, hogy a Kreml teljesen visszahúzódik és a 89-es dráma végérvényesen a nyugati demokrácia és gazdasági reformok győzelmét hozta, de az elmúlt évek eseményei a Krím-félszigeten és Ukrajnában teljesen szertefoszlatták ezt az illúziót. Véleménye szerint Oroszország a hibrid háborúkkal ellenőrzi, hogy mi az, amit még meg lehet szerezni. A Die Welt cikke úgy látja, Európa számára Kijev csak Ukrajna fővárosa arany kupolákkal és belső ellentétekkel, de Moszkva számára nemcsak egy szomszédos ország, hanem [egy része] olyan terület, amely egybefonódik Oroszország közös történelmével és vallásával. E monopóliumát, befolyását nemcsak tankokkal, hanem az orosz ortodox egyház pénzelésével, az ortodoxia látványos előretörésével is segíti. Hozzátenném, ma már Európának több félnivalója van az Egyesült Államok cionistabarát hatalmaskodásától, mint az oroszoktól, akiknek pont megvan a maguk baja Kína és az Unió gazdasága közötti lavírozással, védelmi képességeinek szinten tartásával. Ráadásul hazánk kiemelten érdekelt Ukrajna sorsában, esetleges széthullásában, Kárpátalja és az ott élő jelentős magyar kisebbség ügyén, mi nem lehetünk itt és most Oroszország ellenesek még a NATO-ból való egyoldalú kilépésünk árán sem.

    Orbán Viktor és kormánya a zavaros helyzethez képest elfogadhatóan kezeli az ügyeket. Azonban ez már nem elég, véleményem szerint azonnal vissza kellene állítani a hadkötelezettséget és vészhelyzetre hivatkozva minél többet, akár százmilliárdokat költeni az ország védelmi képességére. Értsük meg, fogjuk fel végre, történelmi tény, krízishelyzetben Európára és persze az amerikaiak által birtokolt a NATO-ra [lásd 1956-os szovjet beavatkozás] nem lehet számítani, hazánk és a Kárpát- medencei magyar diaszpóra megsemmisülése, megsemmisítése a tét.

 

1. http://www.szozat.org/index.php/level-az-olvasohoz/5661-level-az-olvasohoz-2015-8-ho
2. http://magyaridok.hu/
3. A sötét idők /holokauszt/ bánásmódját idézi Európa!
4. Európa többé nem hisz az Egyesült Államoknak!

Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő

szozattv


szozat a tiszta hang 2017. SZENT KORONA KONFERENCIA mod meghivo 2017 dec 16 Kerecsen 17 Kerecseny 17 lelkisegély1 lelkisegély2 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf