Levél az olvasóhoz - 2010. 2. hó

Az első pillanatban okkal méltatlankodhatna az Olvasó, amikor a Bolyongások című társadalomkritikai rovatunkban a filozófiáról és annak művelőiről olvas: ugyan, mit keres ez a téma egy irodalmi havilapban?
Felelhetnék erre röviden Deák Ferenccel: A filozófia olyan, mint a só. Egymagában nem étel, de minden ételbe kell belőle egy kicsi. Lássunk azonban egy másfajta, részletesebb gondolatmenetet:
„A filozófusnak és a filozófiának igen érdekes helyzete van az emberek gondolkodásában. A filozófust rendszerint olyan embernek képzelik, akiben kevés a cselekvő kedv, akiből hiányzik a gyakorlati élet szükségleteinek felismerése, s emiatt sokszor mosolyogni is szoktak fölötte. Mégis azt látjuk, hogy a filozófus is, meg a filozófia is önkéntelenül érdekli, vonzza az ember elméjét. Az élet viharai közepette küszködő ember úgy van vele, mint a gyermekkor boldog idejével: a férfias cselekvés zűrzavarából vágyó tekintettel néz vissza a játék boldog idejére; a tettekben zajló léttel szemben vágyik a szemlélődés boldog örömeire. A gyakorlati ember úgy képzeli, hogy a filozófus az elysiumi* boldog mezőkön vagy a világ fölé nyúló hegycsúcsokon él”, írta Halasy Olivér A filozófia kis tükre című könyvében. Ráadásul napjainkban a fogyasztói társadalom zászlóvivői valamely furcsa oknál fogva azt hirdetik, hogy a hagyományos szellemi műhely eszméje túlhaladott. Be kell azonban látnunk, hogy a gondolkodó ember mindennapi cselekedeteit, tehát egész életét meghatározza egyféle paraszti bölcsesség, ami színtiszta filozófia. /Lásd a fentebbi, már-már paraszti bölcsességet tükröző Deák-idézetet./ Bevezetőm ezért nem a filozófusoknak készült, noha a filozófiáról szól. Olyan olvasóinknak szántam, akik részben vagy teljesen idegenek ettől a tudománytól, s a legtöbbjük talán Pascallal** tart, hogy „Mit se törődni a filozófiával: ez az igazi filozófia”. Tudni kell, hogy a filozófia ágaiba foglalja a metafizikát, létfizikát, történelemfilozófiát, episztemológiát  (ismeretelméletet), tudományfilozófiát, logikát, esztétikát, nyelvfilozófiát, politikafilozófiát, etikát, vallásfilozófiát.
Most, hogy röviden megalapoztam a filozófia fogalmát,  fő törekvésem az, hogy a filozófiának az ethoszába*** vezessem be az olvasót, átadva a szót maguknak a filozófusoknak, elsősorban a  magyaroknak  és a félremagyarázottaknak. Platon, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Decartes,  Kant,  Hegel, Jung, Kornis Gyula vagy a ma élő magyar, konzervatív filozófusok közül p. Somjai Béla SJ. erkölcsteológus  vagy p. Bulányi György SchP. és p. Jelenits István SchP. teológusok neve többé-kevésbé ismert a filozófiában járatlanok között is. Mostantól negyedévente megismerhetnek »Bolyongások« című társadalomkritikai rovatunkban egy-egy tanulmányt vagy egy neves filozófust bemutató írást.


*utalás arra a görög mitológia szerinti csodálatosan szép vidékre, ahol a hősök földi életük elmúlása után örök boldogságban élnek
** Blaise Pascal, 1623. június 19-1662. augusztus 29 , francia vallásfilozófus, fizikus, matematikus,
***ét(h)osz (görög), gondolkodásmód.


Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf