Levél az olvasóhoz - 2010. 2. hó

Az első pillanatban okkal méltatlankodhatna az Olvasó, amikor a Bolyongások című társadalomkritikai rovatunkban a filozófiáról és annak művelőiről olvas: ugyan, mit keres ez a téma egy irodalmi havilapban?
Felelhetnék erre röviden Deák Ferenccel: A filozófia olyan, mint a só. Egymagában nem étel, de minden ételbe kell belőle egy kicsi. Lássunk azonban egy másfajta, részletesebb gondolatmenetet:
„A filozófusnak és a filozófiának igen érdekes helyzete van az emberek gondolkodásában. A filozófust rendszerint olyan embernek képzelik, akiben kevés a cselekvő kedv, akiből hiányzik a gyakorlati élet szükségleteinek felismerése, s emiatt sokszor mosolyogni is szoktak fölötte. Mégis azt látjuk, hogy a filozófus is, meg a filozófia is önkéntelenül érdekli, vonzza az ember elméjét. Az élet viharai közepette küszködő ember úgy van vele, mint a gyermekkor boldog idejével: a férfias cselekvés zűrzavarából vágyó tekintettel néz vissza a játék boldog idejére; a tettekben zajló léttel szemben vágyik a szemlélődés boldog örömeire. A gyakorlati ember úgy képzeli, hogy a filozófus az elysiumi* boldog mezőkön vagy a világ fölé nyúló hegycsúcsokon él”, írta Halasy Olivér A filozófia kis tükre című könyvében. Ráadásul napjainkban a fogyasztói társadalom zászlóvivői valamely furcsa oknál fogva azt hirdetik, hogy a hagyományos szellemi műhely eszméje túlhaladott. Be kell azonban látnunk, hogy a gondolkodó ember mindennapi cselekedeteit, tehát egész életét meghatározza egyféle paraszti bölcsesség, ami színtiszta filozófia. /Lásd a fentebbi, már-már paraszti bölcsességet tükröző Deák-idézetet./ Bevezetőm ezért nem a filozófusoknak készült, noha a filozófiáról szól. Olyan olvasóinknak szántam, akik részben vagy teljesen idegenek ettől a tudománytól, s a legtöbbjük talán Pascallal** tart, hogy „Mit se törődni a filozófiával: ez az igazi filozófia”. Tudni kell, hogy a filozófia ágaiba foglalja a metafizikát, létfizikát, történelemfilozófiát, episztemológiát  (ismeretelméletet), tudományfilozófiát, logikát, esztétikát, nyelvfilozófiát, politikafilozófiát, etikát, vallásfilozófiát.
Most, hogy röviden megalapoztam a filozófia fogalmát,  fő törekvésem az, hogy a filozófiának az ethoszába*** vezessem be az olvasót, átadva a szót maguknak a filozófusoknak, elsősorban a  magyaroknak  és a félremagyarázottaknak. Platon, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Decartes,  Kant,  Hegel, Jung, Kornis Gyula vagy a ma élő magyar, konzervatív filozófusok közül p. Somjai Béla SJ. erkölcsteológus  vagy p. Bulányi György SchP. és p. Jelenits István SchP. teológusok neve többé-kevésbé ismert a filozófiában járatlanok között is. Mostantól negyedévente megismerhetnek »Bolyongások« című társadalomkritikai rovatunkban egy-egy tanulmányt vagy egy neves filozófust bemutató írást.


*utalás arra a görög mitológia szerinti csodálatosan szép vidékre, ahol a hősök földi életük elmúlása után örök boldogságban élnek
** Blaise Pascal, 1623. június 19-1662. augusztus 29 , francia vallásfilozófus, fizikus, matematikus,
***ét(h)osz (görög), gondolkodásmód.


Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő

szozattv


szozat a tiszta hang 2017. SZENT KORONA KONFERENCIA mod meghivo 2017 dec 16 Kerecsen 17 Kerecseny 17 lelkisegély1 lelkisegély2 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf