Levél az olvasóhoz - 2009.11. hó

Alig hallgatott el a bús ártány visítása a hagyományos András napi disznóölések első napján, a készséges apostol, Szent András segítségével, megkezdődnek a karácsonyi várakozás napjai, Adventus Domini az Úrjövet, vagyis az Advent.

Az advent igazi vallásos ízét a „hajnali”, vagy „angyali”, Padányi Bíró Márton szerint: „aranyos mise” a roráté adja meg, írta a XX. század neves művészettörténésze és néprajzkutatója Bálint Sándor, „Népünk jeles ünnepei” című könyvében.
Ennek a katolikusoknak oly fontos esemény hangulatát én a józsefvárosi Jézus Szíve templomban kezdtem igazán átélni p. Kerényi Tibor SJ. atya, akkori templomigazgató odaérkezése kezdetén. A lelkemben akkor jelentkező igényt erre a hajnali áhítatra fokozta, amikor a Budapest belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom rorátéin felfedeztem, hogy mennyivel teljesebbek ezek a szentmisék a hagyományos gregorián énekekkel kísérve. Bíztatok mindenkit, - még a nehezen kelőket is- másszanak csak ki időben az ágyból, hogy a beharangozás a padokba érje őket, mert kiteljesítik a karácsonyi Jézuska várást ezek a kor reggeli együttlétek az Istennel.  
Évszázadok óta a karácsony, a régi magyar emberek életében meghatározó ünnepnek számított.
„ A faluk hókucsmát húznak a házak kontyára, a templomok tornya valahol a felhők felett van, és most igazán az égbe ér, a jószág békésen kérődzik a meleg istállóban, a galambok megbújnak a dúcban, a baromfik az ólban, az emberek a tűzhely mellett, és csendesen pipázgatnak. Hiszen arra való a tél, a pihenésre, csendes számvetésre, lakodalmakra, mert nem robotra teremtette Isten a világot, és nem gépnek az embert. Minden idejében, mert igaz ugyan, hogy munka nélkül nincs pihenés, de pihenés nélkül sincs munka, s a tél, a hó, a csend bizony a pihenés ideje” – írta Fekete István, „Gyeplő nélkül” című regényében.
 Az életvitel és a szokások sajnos gyökeresen megváltoztak, épp azért nem árt, ha leülünk kedvenc kuckónkban és eltöprengünk, hogy mit végeztünk, és mivel tartozunk még a „földieknek és az égieknek”, magunknak és Istennek. Ha tehetjük, akkor ősi ha-gyományainkat tisztelve készüljünk a várakozás napjaira. Mert az ajándéknak nincs anyagi értéke, ha igaz szívvel adják. Ne kövessük a korszellem őrületét, hanem ételnek-italnak, ajándékoknak mértékét dédapáink bölcs ítélete szerint mérjük. Boldog adventot, várakozást kívánok olvasóinknak itthon és szerte a nagyvilágban, Tibor atya áldást osztó elbocsátójával: az Úr legyen veletek! Menjetek békében és szolgáljátok Istent és embertársaitokat.




Íme az . Úr el fog jönni,
és vele minden szentei,
és nagy fény leszen azon
napon. Alleluja



Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo