Levél az olvasóhoz - 2019. 3. hó

„Édes anya, édes apa!
Mondjátok csak, mi a haza?
Tán e ház, amelyben vagyunk?
Amelyben mindnyájan lakunk:
     Ez a haza?”

     Majthényi Flóra: Mi a haza (1)

Édes anya, édes apa! Mondjátok csak, mi a haza?...” kérdezi versében a költőnő, mi pedig beláthatjuk, erre nem is oly könnyű a helyes válasz, különösen ilyenkor,amikor március 15-e, a márciusi ifjak forradalmi tetteinek megünneplésére készülünk.

Ezt a költeményt minden gyereknek kívülről kellene tudnia, mint kötelező tananyag a Himnusz és a Szózat mellet. Majthényi Flóra versszakról-versszakra szinte tökéletes magyarázatot ad, ugyanis a hazának két értelme van, történelmi és földrajzi. Történelmi értelme súrolja a nemzetét, földrajzi értelme súrolja az országét, azonban a szó maga egyiknek sem a szinonimája. A nemzetet tán meg lehet határozni valamely közhelyszerű szóval, a haza definiálására ez nem elég. Az ország pedig? Az ország hatalom és birtoklás dolga; a haza szereteté, érzelemé. Szabó Dezső egykor állította, magyarnak lenni vallás, ha ki idegen jön ide, erre a vallásra kell átkeresztelkednie: feladva a maga fajtájának érdekeit, teljes testtel a magyar ügy szolgálatába tenni. Ez azonban egy szép, de igen naiv ábránd volt. Mindig is kevesebb volt Zrínyi Miklósokból, Damjanich Jánosokból és Sajó Sándorokból, mint a quslingekből. Hazánk lakossága a török kiűzése óta a betelepítések miatt természetszerűleg keveredetté vált, akik azonban többé-kevésbé asszimilálódtak, kivéve egy fajt. „A zsidóknál jobban egyetlen más nép sem járult hozzá az anyagi haszon minden más célhoz viszonyított elsődlegességének hirdetéséhez – állította Louis Rougier francia filozófus- semelyik sem terjesztette jobban azt a mentalitást, hogy pénzben minden értékelhető és pénzel minden megvehető, még az imponderábilis javak is”. Természetszerűen nem állítható, hogy zsidó származású állampolgáraink ne lennének-lehetnének esetlegesen magyar érzelműek, de eddig a hazafiságnak, a haza iránti hűségnek sok feltűnő jelét nem adták… Mit takar tehát a szó: HAZA?! Charles-Ferdinand Ramuz egy tanulmányában azt írta: „Patrióta vagyok, mert szeretem a hazámat a szó földrajzi értelmében, szeretek egy földet, egy bizonyos éghajlatot, egy bizonyos eget;” Azt hiszem, nem nagyon tévedek, hogy több generáció mai magyarja is csak rángatja a vállát, ha ezt mégis megkérdeznénk. Hogy a felelet aspektusa mennyire lelki-szellemi és nem politikai tényező, idézem Babits Mihályt is: „rájövök, hogy nem is tudok pontosan visszaemlékezni a csonkaország formájára”. Ugyancsak jó példa kiváló költőnk Illyés Gyula, aki a nemzet kérdését, vagyis a nemzeti kérdést összekapcsolta a szabadság, a szociális igazságosság és a demokrácia történelmi problémáival, hogy „a modernség jegyében kell élni, s maradni meg patriótának”. Illyés Gyula ugyanakkor nemcsak baloldalinak, de egy megbukott eszmének híve volt, szocialistának is vallotta magát. Oswald Splengler a konzervatív forradalom egyik teoretikusa állította: „Az 1789-es eszmékből és a felvilágosodás racionalizmusából kiinduló logikus kontinuitás van a parlamenti demokrácia, a liberalizmus, a bolsevizmus és a nemzetiszocializmus között;”[a lelki-fizikai terror melegágyai]. Ennek eredője a többségi népakaratot elutasító szocialista-liberális többségű Európa Parlament meg a brüsszeli bürokraták multikulturális demagógiája. Így nem csoda, hogy a felturbózott bevándorlást elutasító patrióta nemzetek meg a Haza, mint fogalom szitokszóként szerepel ott, hisz Arisztotelész, a nagy görög bölcs szerint ugyanis demokrácia kizárólag homogén etnikai közösségeken belül lehetséges. 

Ha azonban földrajzi értelemben tekintünk a kérdésre mi magyarok, „az Alpok sötét tömbjéhez lazán a Kárpátok karéja kapcsolódik, mint egy kissé aránytalanul méretezett barna férfikar, mely könyökben megtörik Brassó táján, azután átkaroló mozdulattal visszahajlik és ujjai közt a Duna kék vizét csurgatja a Balkán felé. Amit ez a kar magában ölel, az Magyarország”; helyezi el hazánkat Európában Szabó Zoltán a „Szerelmes földrajz” című könyvében.

Ezért kell ide kapcsolnunk Majthényi Flóra versének utolsó két versszakát, összefoglalja és megérteti a Haza fogalmának lényegét mind a történelmi, mind földrajzi értelemben:

  „Ahol csontjaink porladnak
  S mindig a földben maradnak,
  Ahová bennünket tesznek,
  Midőn egyszer eltemetnek:
        Ez a haza!

  Ez a föld, mely drága nekünk,
  Melyet legjobban szeretünk,
  Ahová, bármerre járunk,
  Mindig vissza-visszavágyunk:
        Ez a haza!”

Március idusának megünneplése, a HAZA mindenkori szabadságharcának megünneplése százhetvenegy éve, kisebb-nagyobb megszakításokkal gyakorlatilag bújva vagy átideologizálva történt, hol a Habsburg önkény, hol a vörös diktatúra, hol a liberalizmus árnyékában. A rendszerváltás utáni első szabad március 15. – ma már tudjuk – sem tudta elhozni nekünk az igazi, cizellálatlan szabadságot a közénk férkőzött, sokunkat megtévesztő – gyakran több generáción keresztül a politikai elitbe furakodott – örökké Európára, az európai folyamatokra hivatkozó hazaárulók és fizetett megmondó emberek miatt. Miközben Magyarország úgy helyezkedik el Európában, mint a mag a barackban. A gyümölcs elrohadhat, a mag tovább él és új sarjat fakaszt. Magyarország több sikerrel asszimilálta Európa latin, germán, szláv tájait, kultúráját a Kárpátok keblében magyarrá, mint amilyen sikerrel a magyar társadalmat „európaivá” tudnák beolvasztani Brüsszelből. Évszázadok óta, napjainkban is nagyobb szüksége van Európának az őt óvó-védő, nemegyszer tanító Magyarországra, a MAG-ra, mint fordítva.

Szabó Dezső már 1920-ban kimondta a magyar nemzet radikalizmus elterjesztésének szükségességét a haza megmentésére. Az eszme azonban a nagy történelmi sorsfordulók, mind a két világháború közt, mind a rendszerváltás után, ilyen-olyan okok miatt elbukott, elerodálódott. Új, jobb jobboldalra, konzervatív forradalomra van szükség a veszteségekkel terhes történelmi haza megjobbítására, hogy teljes egészében birtokolhassuk ismét a földrajzi haza minden négyzetméterét. „Konzervatív forradalom – csak látszólagos ellentmondást tartalmazó fogalom. Az örökség javát megőrizni – manapság forradalmi tettnek számít.”[Alain de Benoist]

  1. 1. http://www.szozat.org/index.php/lira/tartalom/2398-majthenyi-flora-mi-a-haza

Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf