Selma Lagerlöf

lagerlofA svédországi Mårbacka-ban született 1858. november 20-án. Az irodalomtudomány díszdoktora, a Svéd Tudományos Akadémia tagja volt, számos nagydíj és kitüntetés után elnyerte a Nobel-díjat is, műveit több mint negyven nyelvre fordították, az újkori világirodalom legelismertebb alakjai közé tartozik.  Meseregényét, az 1906-1907-ben megjelent,  »Nils Holgerson csodálatos utazásá«-t csak magyarul húsznál több kiadásban olvasták és talán ma is olvassák a gyerekek, felnőttek. Azonban világszerte elterjedt ismertségét, sikerét a svéd-japán- csehszlovák rajzfilmsorozatnak, a fenti meséből készült a »Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal,« 52 részes sorozatának köszönheti, amelyet 1980-ban és 1981-ben mutattak be. Kiváló volt a magyar szinkron is, külön kiemelve, Nils[Szerednyei Béla] és Pocok[Hacser Józsa] remek alakítását. Nils története mese is, pedagógia is, földrajz és néprajz is, a természet szeretetére lelkesítő sorozat. A –Kitekintő – rovatunkban bemutatott mese a »Krisztus legendák« című elbeszéléskötetéből[ Hajnal Kiadás, Budapest.1921. fordította Altay Margit], való, amely a vallásos áhítat derűs lehetőségére jó példa. A legendás és a titokzatos dolgok mindig izgatták Selma Lagerlöföt, eközben mindig a tanulság tükröződik regényeiben, amelyek sajátos ötvözetei a realizmusnak és a meseszerűségnek. Vallásos lélekkel igyekszik átélni és ábrázolni a kétkedés és a tagadás lelkiállapotait egyik legérdekesebb könyvében, »Az Antikrisztus csodái«-ban is. Ez egyszerre vallásos és a szocialista munkásmozgalmat dicsőítő mű, a szélsőséges baloldali munkásmozgalom sokaktól megátkozott jelenlétében felismeri ugyanazt az emberszeretetet, immár jobboldali, keresztény szemlélettel, ami a krisztusi tanokban vált eszmévé és gyakorlattá. Tapinthatóan az evangélikus vallású írónőre mély benyomást tett  XIII. Leo pápa, a munkásokról, a kétkezi  dolgozók védelmében született enciklikája, a »Rerum Novarum.«  A vallási legendák és történetek mellé egyre jobban felzárkóznak a skandináv sagák [regék, mondák, hőstörténetek]. Sokan tartják fő művének kétrészes nagy regényét, a »Jeruzsálem«-et. Vallás és emberszeretet, a svéd parasztok élete és életetadó munkája tárul ki egyszerre valósághűen és meseszerűen. Sejthető belőle az írónő érdeklődése a hit és a misztikus tanok iránt. Még a spiritizmus is foglalkoztatja képzeletét. Ő maga nem lesz misztikus, legkevésbé spiritiszta, hiszen mélyen hívő evangélikus, de jól érezhető az a meggyőződése, hogy az érzékelhető anyagi világon kívül és túl van egy tapasztalattal meg nem közelíthető valóság, Isten, amely nagy hatóerő még a nem hívő olvasóra is. Magáról csak mint kortársról, szemtanúról ír. A közéletben élő Selma Lagerlöf mögött láthatatlanul húzódik meg a magánéletet élő Selma Lagerlöf. Igazából az emberi valóságról mesélgető tanítónő maradt nyolcvankettedik évéig, amikor 1940. március 16-án szülőházában, Krisztusnak ajánlva, befejezte földi életét.

Összeállította: – cspb –

szozattv


szozat a tiszta hang 2017. SZENT KORONA KONFERENCIA mod meghivo 2017 dec 16 Kerecsen 17 Kerecseny 17 lelkisegély1 lelkisegély2 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf