Selma Lagerlöf

lagerlofA svédországi Mårbacka-ban született 1858. november 20-án. Az irodalomtudomány díszdoktora, a Svéd Tudományos Akadémia tagja volt, számos nagydíj és kitüntetés után elnyerte a Nobel-díjat is, műveit több mint negyven nyelvre fordították, az újkori világirodalom legelismertebb alakjai közé tartozik.  Meseregényét, az 1906-1907-ben megjelent,  »Nils Holgerson csodálatos utazásá«-t csak magyarul húsznál több kiadásban olvasták és talán ma is olvassák a gyerekek, felnőttek. Azonban világszerte elterjedt ismertségét, sikerét a svéd-japán- csehszlovák rajzfilmsorozatnak, a fenti meséből készült a »Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal,« 52 részes sorozatának köszönheti, amelyet 1980-ban és 1981-ben mutattak be. Kiváló volt a magyar szinkron is, külön kiemelve, Nils[Szerednyei Béla] és Pocok[Hacser Józsa] remek alakítását. Nils története mese is, pedagógia is, földrajz és néprajz is, a természet szeretetére lelkesítő sorozat. A –Kitekintő – rovatunkban bemutatott mese a »Krisztus legendák« című elbeszéléskötetéből[ Hajnal Kiadás, Budapest.1921. fordította Altay Margit], való, amely a vallásos áhítat derűs lehetőségére jó példa. A legendás és a titokzatos dolgok mindig izgatták Selma Lagerlöföt, eközben mindig a tanulság tükröződik regényeiben, amelyek sajátos ötvözetei a realizmusnak és a meseszerűségnek. Vallásos lélekkel igyekszik átélni és ábrázolni a kétkedés és a tagadás lelkiállapotait egyik legérdekesebb könyvében, »Az Antikrisztus csodái«-ban is. Ez egyszerre vallásos és a szocialista munkásmozgalmat dicsőítő mű, a szélsőséges baloldali munkásmozgalom sokaktól megátkozott jelenlétében felismeri ugyanazt az emberszeretetet, immár jobboldali, keresztény szemlélettel, ami a krisztusi tanokban vált eszmévé és gyakorlattá. Tapinthatóan az evangélikus vallású írónőre mély benyomást tett  XIII. Leo pápa, a munkásokról, a kétkezi  dolgozók védelmében született enciklikája, a »Rerum Novarum.«  A vallási legendák és történetek mellé egyre jobban felzárkóznak a skandináv sagák [regék, mondák, hőstörténetek]. Sokan tartják fő művének kétrészes nagy regényét, a »Jeruzsálem«-et. Vallás és emberszeretet, a svéd parasztok élete és életetadó munkája tárul ki egyszerre valósághűen és meseszerűen. Sejthető belőle az írónő érdeklődése a hit és a misztikus tanok iránt. Még a spiritizmus is foglalkoztatja képzeletét. Ő maga nem lesz misztikus, legkevésbé spiritiszta, hiszen mélyen hívő evangélikus, de jól érezhető az a meggyőződése, hogy az érzékelhető anyagi világon kívül és túl van egy tapasztalattal meg nem közelíthető valóság, Isten, amely nagy hatóerő még a nem hívő olvasóra is. Magáról csak mint kortársról, szemtanúról ír. A közéletben élő Selma Lagerlöf mögött láthatatlanul húzódik meg a magánéletet élő Selma Lagerlöf. Igazából az emberi valóságról mesélgető tanítónő maradt nyolcvankettedik évéig, amikor 1940. március 16-án szülőházában, Krisztusnak ajánlva, befejezte földi életét.

Összeállította: – cspb –

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf