Bijszk – a Tudomány városa

Az Altáj hegység festői szépségű lábánál, a Bija és Katunyi folyók találkozásának vidékén fekvő várost I. Nagy Péter cár alapította 1709-ben. Igazi, összoroszországi jelentőségre azonban a XX. század közepétől, különösen a ’60-as évektől tett szert. Ekkortól az új kémiai technológiák kutatásának, kifejlesztésének és alkalmazásának egyik központja lett. A kutatóközpont hatalmas tömbje a modern várost övező egyik fenyőerdőben épült fel, ahol az emberhez már hozzászokott, kézből etethető mókusok élnek. A várost magát is, akár „zöld” városnak nevezhetnénk, hiszen olyan allék szelik át, amiket fenyőfák, hársfák, fehér orgona sövények, virágágyások sora szegélyez. A Debrecenéhez hasonló lakosságszámú városnak négy egyeteme, színháza, planetáriuma és öt irodalmi lapja van. A város a tudományos kutatások, az új technológiák kifejlesztésének élvonalában áll. Ennek elismeréseképpen elnyerte az Orosz Föderációban nagy presztízsű, a „Tudomány városa” címet és a cím hivatalos használatának jogát. Egyúttal a város különös hangsúlyt fektet a közelben született, nálunk is ismert író, költő, színész és filmrendező Vaszlij Suksin sokszínű örökségének megőrzésére, ápolására. Ezt a célt szolgálja a város által alapított Suksin múzeum is. A város gazdag és magas színvonalú kulturális, irodalmi életének vezetői, művelői szívesen használják a „ Vaszlij Suksin városa” elnevezést is. A városhoz közel folyik össze a Bija és Katunyi folyó. Az összefolyásnál látható különleges természeti jelenség, a kétféle kék színben ragyogó vízfelület az Orosz Föderáció egyik leglátogatottabb turista látványossága.

 {gallery}kitekinto/bijszk{/gallery}