ifj. Béri Géza: A „Visztula menti terület” irodalmáról

Mickiewicz 1940 B1940 augusztusában a Lengyelországot megszálló nácik ledöntötték Adam Mickiewicz szobrát Krakkó főterén. A költő szelleme minden fegyvernél nagyobb veszélyt jelentett a világuralomra törő hitleri hatalom számára. Az emlékmű azóta helyére került, teste ott nyugszik a Wawel királysírjai között, a XIX. század nagyjai, Zygmunt Krasiński, Juliusz Słowacki és Cyprian Kamil Norwid mellett.

    A lengyel-magyar barátság hagyományát gyakran hangoztatjuk ugyan szólamokban, az oktatásban és a közgondolkodásban mégis mostohán bánunk velük. Bár Mickiewicz fő műveit magyarul is olvashatjuk – a nemzeti eposz, a Pan Tadeusz két változatban is megjelent: Sebők Éva fordításában 1957-ben, majd Rónay György-Varsányi István által 1977-ben, míg az Ősök c. dráma 1963-ban jelent meg magyarul Pákozdy Ferenc tollából, majd egy értékesebb változat, Bella Istváné 2000-ben – a lengyel romantika bárdjainak legnagyobbikával szemben jelentős adósságaink vannak.

reduta ordona    Az Ordon erődje az 1830-as felkelés egyik epizódját örökíti meg balladaszerűen. A szabadságharcot leverő orosz seregek elleni végküzdelemben robbantotta rá az ellenségre a Varsó előtti erődöt egy lengyel tiszt, Nowosielski, akit a legenda Ordon néven őrzött meg. A vers jelentősége a lengyel köztudatban talán a Szondi két apródjához mérhető. Magyar fordításáról mostanáig nem tudni.

    Stefan Żeromski szó szerint idézi Mickiewicz versét a Sziszifuszi munkák c. önéletrajzi ihletésű regényében – egy kicsapott varsói diák, Bernard Zygier mondja el fejből az irodalomtanár legnagyobb rémületére. Az ijedelem oka érthető: ekkoriban – az 1800-as évek végén – már az elemi iskolai oktatásban is kizárólagos volt az orosz nyelv, még a gimnáziumi folyosón felvételi vizsgára várakozó szülők is csak suttogva beszéltek lengyelül.

    Az 1863-as januári felkelés utószülöttjének nevezett Żeromski alig volt tíz esztendős, amikor még a cári Lengyelországot is felszámolták és hazája hivatalosan a Visztula menti terület (Привислинский край) nevet kapta. Itt érett a századforduló kiemelkedő regényírójává. Az első világháború végén újjászületett Lengyelország írófejedelmének jelentőségét mutatja, hogy 1924-ben a varsói királyi palota épületében kapott lakást a köztársasági elnöktől.

    Żeromski magyarországi recepciója még nagyobb hiányokat mutat. A közelmúltig még Wikipédia oldal sem készült róla. Két regénye jelent meg magyarul: a Hontalanok (1951) és a Hű folyó (1959), mindkettő Mészáros István fordításában. Seienkiewicz és Reymont után a Nobel-díjra jelölést – bár tervbe vették – nem érte meg. Életművét lezáró fő műve a Koratavasz (Przedwiośnie) nagy visszhangot, vitákat keltetett, de magyar fordítása még kiadásra vár.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf