ifj. Béri Géza: A „Visztula menti terület” irodalmáról

Mickiewicz 1940 B1940 augusztusában a Lengyelországot megszálló nácik ledöntötték Adam Mickiewicz szobrát Krakkó főterén. A költő szelleme minden fegyvernél nagyobb veszélyt jelentett a világuralomra törő hitleri hatalom számára. Az emlékmű azóta helyére került, teste ott nyugszik a Wawel királysírjai között, a XIX. század nagyjai, Zygmunt Krasiński, Juliusz Słowacki és Cyprian Kamil Norwid mellett.

    A lengyel-magyar barátság hagyományát gyakran hangoztatjuk ugyan szólamokban, az oktatásban és a közgondolkodásban mégis mostohán bánunk velük. Bár Mickiewicz fő műveit magyarul is olvashatjuk – a nemzeti eposz, a Pan Tadeusz két változatban is megjelent: Sebők Éva fordításában 1957-ben, majd Rónay György-Varsányi István által 1977-ben, míg az Ősök c. dráma 1963-ban jelent meg magyarul Pákozdy Ferenc tollából, majd egy értékesebb változat, Bella Istváné 2000-ben – a lengyel romantika bárdjainak legnagyobbikával szemben jelentős adósságaink vannak.

reduta ordona    Az Ordon erődje az 1830-as felkelés egyik epizódját örökíti meg balladaszerűen. A szabadságharcot leverő orosz seregek elleni végküzdelemben robbantotta rá az ellenségre a Varsó előtti erődöt egy lengyel tiszt, Nowosielski, akit a legenda Ordon néven őrzött meg. A vers jelentősége a lengyel köztudatban talán a Szondi két apródjához mérhető. Magyar fordításáról mostanáig nem tudni.

    Stefan Żeromski szó szerint idézi Mickiewicz versét a Sziszifuszi munkák c. önéletrajzi ihletésű regényében – egy kicsapott varsói diák, Bernard Zygier mondja el fejből az irodalomtanár legnagyobb rémületére. Az ijedelem oka érthető: ekkoriban – az 1800-as évek végén – már az elemi iskolai oktatásban is kizárólagos volt az orosz nyelv, még a gimnáziumi folyosón felvételi vizsgára várakozó szülők is csak suttogva beszéltek lengyelül.

    Az 1863-as januári felkelés utószülöttjének nevezett Żeromski alig volt tíz esztendős, amikor még a cári Lengyelországot is felszámolták és hazája hivatalosan a Visztula menti terület (Привислинский край) nevet kapta. Itt érett a századforduló kiemelkedő regényírójává. Az első világháború végén újjászületett Lengyelország írófejedelmének jelentőségét mutatja, hogy 1924-ben a varsói királyi palota épületében kapott lakást a köztársasági elnöktől.

    Żeromski magyarországi recepciója még nagyobb hiányokat mutat. A közelmúltig még Wikipédia oldal sem készült róla. Két regénye jelent meg magyarul: a Hontalanok (1951) és a Hű folyó (1959), mindkettő Mészáros István fordításában. Seienkiewicz és Reymont után a Nobel-díjra jelölést – bár tervbe vették – nem érte meg. Életművét lezáró fő műve a Koratavasz (Przedwiośnie) nagy visszhangot, vitákat keltetett, de magyar fordítása még kiadásra vár.

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


Szózat Egyesület